K-Monitor Adatbázis

2016 decemberében tárta fel az Index, hogyan jutottak messze áron alul önkormányzati lakások bérleti jogához az első kerületben, a Várban a Fideszhez, vagy a fideszes polgármesterhez közel állók. A módszer és a jogszabályi kiskapu nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a Belvárosban Rogán Antal és utódja polgármestersége alatt szórták ki a kerület ingatlanvagyonát. A kerület a területhasználattal és a parkolással kapcsolatos határozataiban is vitatható módon kedvezett bizonyos köröknek.

Személyesen az I. kerületi polgármester, Nagy Gábor Tamás, aki a lakásbérleti pályázatokat intézte is érintett volt a lakásmutyiban: a polgármester exfelesége 100 ezerért bérelhetett egy 100 nm-es vári lakást, míg az önkormányzat pénzügyi igazgatója 60 ezerért, egy 52 nm-es vári lakást. A polgármester maga egy 71 négyzetméteres lakást bérelhet 2013 óta 81 ezerért a Táncsics utca 23.-ban. A helyi szabályozás szerint a lakásbérleteket átláthatatlanul intézték, a polgármester határozta meg a pályázatok adminisztratív szabályait, kiírási feltételeit, elbírálási szempontjait is. A kiadott bérleti szerződésekről csak a lejáratkor, öt év elteltével értesültek a képviselők, amikor megérkezik eléjük a javaslat az öt évre szóló meghosszabbításról. Akkor már névvel, címmel, bérleti díjjal jön a határozattervezet, és hivatkozik a bérbeadási rendeletnek arra a passzusára, hogy a polgármester előterjesztése alapján már a testület is dönthet bérbeadásról. A kerületben havi 400-450 ezer forint körül lehetne hasonló lakásokat bérelni piaci áron. A polgármester sommás válaszban hárította el a vádakat: "1. Jogszerű-e? Igen. 2. Igazságos-e? Igen. 3. Méltányos-e? Igen. 4. Etikus-e? Igen." A nem műemlék épületben lévő önkormányzati bérleményeket ráadásul öt év után a piaci ár feléért vásárolhatják meg az ott lakók.

 2017-2018-ban tovább folytatódtak a kedvezményes lakáseladások és bérbeadások. Olyan cégek, személyek jártak jól vele, mint a Magyar Turisztikai Ügynökség , Garancsi István, és Zsidai Roy.

Újabb 300 millió forintot ítélt meg a kormány a Várkert Bazár fejlesztésére, derült ki a Magyar Közlönyből. Bár ellenzéki kritikák szerint a több mint 9 milliárd forintnyi állami és uniós pénzből kivitelezett beruházást már kétszer, a 2014-es országgyűlési választások előtt, valamint 2014 augusztusában is átadták, Lázár János szerint a Várkert Bazárt csak egyszer, áprilisban adták át, augusztusban a Lánchíd utcát avatták fel. Az atlatszo.hu 2016-os számítása szerint a beruházás teljes költsége 20 milliárd forint volt.

A munkálatok azonban még a 2014. augusztusi átadás után sem fejeződtek be, a Lánchíd utca díszburkolatát fel kellett szedni, mert a kockaköveket sietve, kötőanyag nélkül rakták le. Lázár szerint "folyamatosan érkeznek és kerülnek helyükre – a közel 3000 négyzetméternyi tér funkciójához igazodó – berendezések és eszközök, illetve elfoglalhatják helyüket a kiválasztott szolgáltatók is".

A sajtó 2017 novemberében kezdett újra foglalkozni az épületek állapotával, akkor a Miniszterelnökség a túl sok turistával, az esővel és a talajvízzel indokolta a javítások szükségességét.

A Várkert Bazár északi bazársorán a CBA nyithat üzletet, ugyanis a Várgondnokság május 23-án kiírt 10+5 éves hasznosítási pályázatán a CBA Vár Gourmet Kft. nyerte el a 235 nm alapterületű kereskedelmi célú helyiség bérleti jogát. A CBA Vár Gourmet Kft-t négy nappal a pályázat kiírása után jegyezte be a cégbíróság.