K-Monitor Adatbázis

Elkezdődött az Európai Bizottság és a magyar kormány között az a tárgyalás, amelynek végén kiderül, mennyi pénzt veszít az ország a kormányfő vejének volt érdekeltsége miatt.

Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Az Eliossal együtt menetelő vállalkozások között az ágazat nagy múltú szereplői éppúgy felbukkannak, mint NER-barát kurzuslovagok. Nem állítjuk, hogy az összes érintett cég részt vett a közbeszerzések körüli visszaélésekben: azt elvileg a nyomozó hatóságok feladata lenne kideríteni, hogy ki vett részt tudatosan a közpénzszivattyúban.

Az Elios pályázataiban az a legmeglepőbb, hogy mennyire hanyag és átlátszó módszerekkel csaltak. Összeszedtük az öt legátlátszóbb trükköt, ami igazán szemet szúrhatott volna valakinek idehaza is. A hévízi esetben például a másik két pályázó ajánlata mind a 48 költségvetési tételben pontosan ugyanannyival volt drágább az Eliosénál.

Egyharmaddal olcsóbban tudta volna megoldani Jászberény közvilágításának felújítását az SAG Hungária Kft., mint az Elios. Az önkormányzat mégis Tiborcz István egykori cégének adta a feladatot. Mintha csak eleve neki szánták volna. A vesztes nem nagyon hadakozott, később alvállalkozóként tűnt fel az Elios mellett. A Tungsram-Schréder pedig 90 millió forinttal drágábban szállította volna ugyanazokat a lámpákat a konkurenciának, mint az Eliosnak.

Maffiagyanús, szervezett bűncselekmény-sorozat, az elmúlt 27 év legsúlyosabb, a legmagasabb szintet is elérő korrupciós ügye – így jellemzik az ellenzéki pártok az Orbán Viktor miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt érintő Elios- botrányt. Az ügyet az amerikai The Wall Street Journal robbantotta ki még januárban, amikor megírták: súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2009 és 2015 között elnyert, uniós forrásból fizetett közbeszerzésekkel kapcsolatban.

2011-2012-ben fedezte fel a média az akkor már évek óta működő Eliost, amit a 2013-as Orbán-Tiborcz lagziig legtöbbször Simicska-cégként emlegetett a magyar sajtó kormánykritikus része is. A kormánybarát média számára pedig nem is létezett egészen az OLAF-vizsgálat 2015-ös megkezdéséig, majd az eredmény minapi kiszivárgásáig. Összeállításunkból az is kiderül, hogy Mészáros Lőrinc bevásárlása előtt sem volt olyan független és harcos a megyei sajtó, ahogyan most emlékezni szeretnénk rá. Elios-ügyben a regionális és a helyi média az „épül-szépül városunk közvilágítása” típusú hírszolgáltatást tolta csaknem egy évtizeden át.

A kalocsai önkormányzatnak küldött – lapunk birtokában lévő – OLAF-jelentés szerint a Bács-Kiskun megyei város vezetése is ugyanazt a trükköt dobta be, amit Szolnokról már ismerünk: az utolsó pillanatban megváltoztatták a pályázati kiírás feltételeit, megteremtve annak a lehetőségét, hogy a Tiborcz-féle Elios drágább ajánlattal is nyerni tudjon. A Harangozó Tamás MSZP-s képviselő által megszerzett dokumentum a szervezett csalás gyanúját erősíti.

Tiborcz István több milliárd forinttal gazdagodott, amikor pár éve eladta az Elios Zrt. felét, ami az uniós csalás elleni hivatal jelentése miatt most újra a figyelem középpontjába került. A miniszterelnök veje korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem vett ki osztalékot a vállalatból, viszont cégbírósági iratok alapján kiszámoltuk: az Elios eladásán kevés híján 3 milliárd forintot kereshetett.

Több milliárd forinttal gazdagodott Orbán Viktor veje, Tiborcz István, amikor pár éve eladta az Elios Zrt. felét, ami az uniós csalás elleni hivatal (OLAF) jelentése miatt most újra a figyelem középpontjába került – írja a G7. A gazdasági portál szerint a miniszterelnök veje korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem vett ki osztalékot a vállalatból, viszont cégbírósági iratok alapján kiszámolták: az Elios eladásán kevés híján 3 milliárd forintot kereshetett.

A NAV Központi Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztálya szerint súlyos visszaélések történtek a tanterem-felújításokat célzó Öveges-programban.