S. Tímea a szigetszentmiklósi és a fonyódi irodát vitte úgy, hogy mindkét iroda végrehajtója fizetett Schadl Györgynek, és egyikük sem dolgozott érdemben. Mindkét végrehajtó, F. Miklós és N. Gábor is beismerte tavasszal, hogy valóban fizettek Schadlnek. A tanú szerint a szigetszentmiklósi irodából Schadl 40-70 millió forintot szedett ki, ráadásul legalább három alkalommal.
„Nem vagyok olyan, aki a cégeket eltüntetné vagy bujkálna” – mondta szerdán a Szegedi Törvényszéken Joób Márton, korábban Botka László frakciójához tartozó, jelenleg független szegedi önkormányzati képviselő és háromszoros világbajnok kenus. A politikust azzal vádolják, hogy társaival egy négy megyében működő bűnszervezetet hozott létre, hogy szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét a piacon tudja tartani.
Jelentősen elhúzódik a bíróságon F. Vivien, a Schadl-ügy koronatanújának elhallgatása: nyár elején, az ítélkezési szünet előtt a bíróság már többször is meghallgatta, ősszel pedig vele folytatódott az eljárás. Egészen csütörtökig F. Vivient, Schadl egykori titkárnőjét a bíró kérdezte, most pedig átadta a terepet az ügyvédeknek.
Vádat emeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik volt felsővezetője és több társa ellen korrupció miatt. Helyi debreceni vállalkozóknak súgott a felsővezető.
Az újságírást világszerte támadások érik. A tendenciát a Covid-19-járvány és az azt övező indulatok tovább súlyosbították, és még tovább szítják a kritikusaikat elhallgattatni próbáló politikusok. Az EU keleti részén sok helyen fizikai támadásoknak is ki vannak téve az újságírók (ennek legsúlyosabb példája Jan Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása volt), ami több helyen öncenzúrához vezet.
Völner Pál ügyvédje Vízkelety Mariann volt államtitkárért aggódott, és Varga Juditot szeretné tanúnak behívatni, a bíró pedig egy pingvines pendrive-ról mutatott be bizonyítékokat. A lefoglalt naptárak szerint valaki a Karmelita kolostorban is járhatott a vádlottak közül.
A ’90-es évek alvilági leszámolásainak ügyeiben Magyarországon és Szlovákiában is elítélt férfival még addig sem jutottunk, mint az Aranykéz utcai robbantás, illetve Prisztás József megölése miatt elítélt, a Fenyő-gyilkosságban pedig szintén felbujtással vádolt Portik Tamással. Akinél a börtönparancsnokság engedélyezte az interjút, melyet félbeszakítottak, folytatni nem engedték, s a beszélgetés közlését is megtiltották. Roháč esetén (akárcsak Portiknál) a BVOP Kommunikációs Főosztálya azt kérte, küldjük át a neki feltenni akart kérdéseket. Miután ezt megtettük, az országos börtönparancsnok közölte: nem engedélyezi a Jozef Roháč-interjút. Ami azért is furcsa, mert korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól. A Portik-interjú ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, itt pedig megvárjuk, az esetleges fogvatartotti panasz nyomán lesz-e jogorvoslat.
A Magyar Pünkösdi Egyház intézményei ellen folyó eljárás szintet lépett azzal, hogy a bűnszervezetben, különösen nagyértékre elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettében folyó nyomozás a károkozás mértékét az eddigi 8 milliárd forintról 15 milliárd fölé helyezte.
Ötszáz napja van előzetes letartóztatásban a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) legnagyobb intézményének két volt vezetője üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás gyanúja miatt. A kárérték 8 milliárd forint. A kisegyház új elnöke szerint az ügyvezetők mindenkit megtévesztettek. A kormányzat felső köreiben évekkel ezelőtt tudták, hogy baj van.
A 271 millió forintos csalással vádolt Joób Márton szegedi képviselő kisebb fesztivált rendezett a hétvégén a választókörzetében, és a politikus gondolkodik újraindulásán a 2024-es önkormányzati választásokon. Terveiről szeptemberben fog beszélni, és ha ismét ringbe száll egy szegedi közgyűlési képviselői helyért, azt biztosan függetlenként teszi majd – válaszolta kérdésünkre a politikus.
