K-Monitor Adatbázis

Töröcskei István pannErgys pályafutására a cégbírósági bejegyzés tett pontot.

A Schadl–Völner-ügy első rendes tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken kellemetlen visszatérés volt abba a világba, ahol korábban kavarni próbáltak, és prédára lestek. Erről mesél egy olyan vesztegetési kísérlet is, amely a vádiratból kimaradt.

Újra és újra kiderül, hogy a 32 ezer kötvényest jó 200 milliárd forinttal átverő Quaestor-birodalom romjaiban is van még vagyon, de abból leginkább a kiváltságosok mazsolázhatnak.

A Magyar Pünkösdi Egyház vezetői állítják: őket is megvezette a közpénzekkel csaló missziójuk, az ÁSZ pedig a módszertan felülvizsgálatát ígéri, miután szinte semmit nem vett észre. Az ügyészség már 2018 óta nyomozott, de csak tavaly lépett.

Békés megyében is ezer sebből vérzik a végrehajtási rendszer. Az adósok árverésekre szakosodott "vállalkozói" rétegről beszélnek, az ombudsmant két éve nem tesz semmit, a jogvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Az illiberális orbáni rendszer működése válik láthatóvá a Schadl–Völner-ügyből: a kárvallottak számára semmilyen jogorvoslati fórum nem működik, a cinkosok bármit el tudnak intézni. A nyomozati iratokban temérdek adat van rá, a per vádiratából mégis kimaradt a korrupcióval keresztül-kasul átszőtt államhatalom leleplezése.

Országgyűlési képviselők és miniszterek nevei is felbukkannak a Schadl-ügy irataiban, ám hogy pontosan ki és hogyan kapcsolódik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő elnökéhez, azt jelenleg még nehéz megállapítani. Mindenesetre összeszedtük, kik is ezek a politikusok, és a nevük milyen kontextusban merült fel.

Nyolcévi nyomozás után pilótajáték-szerű manőverezéssel, fiktív tőkeemeléssel, látszólagos kölcsöntörlesztéssel és felelőtlen hitelfelvétellel vádolják Töröcskei István bankárt és 14 állítólagos cinkosát. A Széchenyi Bank bukása súlyos milliárdokba került az adófizetőknek.

Kisebbségi tulajdonos lett a budai Vár tövében álló Lánchíd 19 Design Hotel ingatlanját üzemeltető cégben Stofa György, aki közvetítő volt a magyar állam oroszoknak szánt letelepedési kötvényeinek értékesítésében.

A gyanús eredetű orosz vagyonok kitiltásával és befagyasztásával párhuzamosan Brüsszelben újra foglalkoznak azzal, hogy megtiltják azt a több államban – például Magyarországon – elterjedt gyakorlatot, hogy pénzért letelepedési engedélyt vagy állampolgárságot vehetnek az EU területén kívülről érkezők. Az Európai Parlament megszavazta vonatkozó határozatát az aranyvízumokról és aranyútlevelekről, a labda most a Bizottság térfelén pattog.