K-Monitor Adatbázis

A Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Simonka György és 32 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken – olvasható az ügyészség szerdai közleményében.

A NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése alapján indult ügyben az országgyűlési képviselő mentelmi jogát a legfőbb ügyész indítványára az Országgyűlés felfüggesztette, majd az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Simonka Györgyöt, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését.

A végéhez közeledik a Simonka György fideszes parlamenti képviselő ellen indított büntetőeljárás nyomozati szakasza, amelyben a politikus több mint harminc társával együtt súlyos bűncselekmények gyanúja miatt gyanúsított. A Központi Nyomozó Főügyészség kérdésünkre azt írta: „az ügyben az iratmegismerés lehetőségét már biztosította az arra jogosultaknak.”

A mentelmi jog megszűnését követően lefolytatható a Czeglédy Csaba elleni eljárás - tájékoztatta szerdán az MTI-t a Szegedi Ítélőtábla, amely jogerős döntésével elutasította azokat a védői indítványokat is, melyekben az ügy áthelyezését kérték a Szombathelyi Törvényszékhez.

Kubatov Gábor nemrég azt írta a Fidesz választókerületi elnökeinek: csak feddhetetlen előéletű, erkölcsileg kikezdhetetlen jelöltek indítsanak az őszi választáson. Ennek ellentmond, hogy az ügyészség megvádolta méhkeréki fideszes polgármestert újraindítják.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és pénzmosás bűntette miatt vádat emelt egy bűnszervezet 9 tagjával szemben, akik az ügy további 15 vádlottjával különböző pályázati források megszerzése érdekében fiktív számlaláncot működtettek és túlárazott szolgáltatásokról kiállított fiktív számlák felhasználásával nemcsak támogatásokhoz jutottak hozzá csalárd módon, de az áfa kötelezettségüket is jogosulatlanul csökkentették, írja az ügyészség közleményében.

A 2012-es új Btk. bűnszervezet-definíciójában sem a bűnözői csoporton belüli hierarchia, sem a konspiratív működés nem szerepelt, márpedig ezeknek a bizonyítása pluszfeladatot ró az ügyészségre. A tét nagy, mert ha valaki bűnszervezet tagjaként követ el valamit, a büntetési tétele duplázódik, elkobozzák a vagyona törvénytelenül szerzett részét, és a legtöbb kedvezményből eleve kizárják: a szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie és nem bocsátható feltételes szabadságra. (...) Egyebek mellett azt írják, hogy a korábbi szabályozás idején közepesen súlyos bűncselekmények esetén az indokoltnál hosszabb végrehajtandó szabadságvesztést tartalmazó ítéletek születtek; a joggyakorlat elmosta a különbséget a bűnelkövetői alakzatok között; az összehangoltság kritériuma nem működött a jogalkalmazási gyakorlatban, ezért vezetik be helyette a konspiratív működést.Bérdi egyetért a módosítással, és abszurdnak tartja, hogy a bírósági ítéletek alapján Magyarországon látszólag mennyire sok bűnszervezet működik. Szerinte a szakma lazának tartotta a korábbi meghatározást, ami miatt a bíró lényegében azt nevezett bűnszervezetnek, amit akart. Szerinte is az az érdemi különbség a bűnszervezet és a bűnszövetség között, hogy előbbiben hierarchikus a viszony, van főnök, aki dönt a fontos ügyekben, és jogos elvárás, hogy a konkrét ügyekben a nyomozók és az ügyészek ezt be is bizonyítsák.

A jövőben pluszdolgot is bizonyítania kell az ügyészégnek - és ez bitang nehéz feladat.

Magyarországon már nem csak arra kell figyelni, mit lopnak el a politikusok, hanem arra is, hogy legalább álpolitikusok ne raboljanak ki közben. Ha egymás után rakjuk ezeket a történeteket, talán megtudhatunk valamit arról, hogyan gondolkoznak egyes emberek a választott képviselőikről, és mit tartanak a saját jogaikról vagy az ország működéséről.