K-Monitor Adatbázis

A közlemény szerint a dunántúli bűnszervezet tagjai olyan vállalkozásokat hoztak létre, amelyek valójában nem működtek, élükön csak "strómanok" ültek. A cégek fiktív számlákat állítottak ki több társaság részére, amelyek így jogosulatlanul visszaigényelték az adót, és mintegy 450 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek.

Majd „a Fidesz legfelső köreiből bizonyosan elmondják…” Lassan 3 hónapja, hogy a legfőbb ügyész kezdeményezésére az országgyűlés egyhangúan felfüggesztette Simonka György, fideszes képviselő mentelmi jogát.Az elmúlt év november közepén gyanúsította meg a dél-békési kormánypárti képviselőt a nyomozást vezető Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint vesztegetés és vesztegetés elfogadásának gyanújával. Egyben azzal is, hogy az elnyert pályázati pénzekből 45 százalékot kért vissza, s a mindezzel okozott kár értéke eléri az 1,4 milliárd forintot.

Önként vállalja a poligráfos vallomástételt Czeglédy Csaba, miután váratlanul többen is ellene vallottak, és másképp nem tudja cáfolni állításaikat. Szerinte egy olyan tanú is az ügyészség koncepcióját támasztotta alá, aki pár hete egy másik eljárásban még egyetlen rá vonatkozó kérdésre sem tudott válaszolni. Mivel így újabb nyomozati iratok keletkeztek, a határidők miatt az már biztos, hogy a vádemelés így tovább csúszik.

Harmadik éve zajlik a vád szerint 32 ezer károsultnak különösen jelentős – 77 milliárd forint – kárt okozott, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és csalás miatt indult büntetőeljárás Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a Quaestor-cégcsoport csődje kapcsán. Tarsolyt és nyolc társát még egy 2,2 milliárd forint kárt okozó sikkasztással is megvádolták. Ugyanakkor a tulajdonos-cégcsoportvezetőtől polgári perben 16 milliárd forintot követel a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. felszámolója. Tarsolynak egy külön ügyben felelnie kell azért is, hogy a strómanjára íratta a cégcsoport egyes elemeit.

A Dél-Békés Jövőéért Szövetség esete jól mutatja, miként is működött és építette békési hálóját a költségvetési csalással gyanúsított fideszes Simonka György.

Több mint egy éve írtunk először arról a bűnszervezetről, amelyet rovott múltú nemesfémkereskedők és egykori rendőr főtisztek hoztak létre 2012 tájékán, majd működtetek éveken keresztül. Az aranycsinálók és az alezredesek szofisztikált áfacsalásra rendezkedtek be, két-három év alatt milliárdos hasznot szerezve a lengyel költségvetés kárára. Az Olaszországban nettó áron beszerzett nemesfémet ugyanis főleg egy lengyel nagykereskedő vette át tőlük bruttó áron, az áfát pedig az eladóknak kellett volna befizetniük – a bűnszervezet azonban nem a lengyel költségvetést akarta gyarapítani, hanem egy nagy dobásra, az afrikai „bányászott arany” európia importjára gyűjtöttek.

Az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság nyomozási bírójának döntését másodfokon megváltoztatva a Szegedi Törvényszék megszüntette Czeglédy Csaba letartóztatását, és elrendelte a gyanúsított bűnügyi felügyeletét.

A politikust november közepén hallgatták ki, akkor panasszal élt gyanúsítása ügyében.

Ha az ügyészség betartja a törvényt, akkor idén már nem tud vádat emelni Czeglédy Csaba ellen, ha viszont mégis benyújtja a vádiratot, akkor az felveti a hivatali visszaélés gyanúját – közölte a hvg.hu-val a múlt nyár óta letartóztatásban lévő baloldali politikus védelme. Információik szerint ugyanis megnyílt egy új határidő, ami miatt a várt decemberi időponthoz képest halasztódhat a vádemelés. Csakhogy a kormányszócsőként működtetett Magyar Idők úgy tudja, jövő héten léphet az ügyészség.

Lehet, hogy Czeglédy Csaba mégsem követte el a költségvetési csalást, hanem felbujtóként mást vett rá erre? – váratlanul ez a fordulat bukkant fel egy ügyészi dokumentumban. A több mint másfél éve húzódó ügyben ez teljesen más minősítést jelentene, így még a baloldali politikus védelmén dolgozók sem értik.