language

Intézmények:

Búzakalász 66 Kft. highlight_off

Kapcsolódó szervezetek:

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

Mészáros, a szerencsés bodrogi hajós

A kormányfő barátja megint jókor volt jó helyen: befektetett a folyónál, majd kiderült, a kabinet ott is jelentős összegért indít turizmusfejlesztési programot.

Kósa-közelben az állam kedvenc sertésszövetsége

Százmilliókkal támogatta az állam a Kósa Lajos tárca nélküli miniszter régi barátjának disznóipari szövetségét.

Kétes hírű uradalom

Egyre több a kérdőjel a kormányfő apjához köthető hatvanpusztai majorság körül. A 13 hektáros területet elviekben Mészáros Lőrinc bérli, ám sokakban felmerült a gyanú: valójában Orbán Viktor családja használhatja az egykori Habsburg-birtokot. Elsőként Ferenczi Krisztina néhai oknyomozó újságíró írta le a vélt és valós összefüggéseket. Most a major Orbán kutyája kapcsán került elő.

Orbán barátai egyre gazdagabbak

Megháromszorozta vagyonát egyetlen év alatt Mészáros Lőrinc: 24 milliárdjával jelenleg a 30. leggazdagabb magyar. Felcsút polgármestere az építőiparban és az élelmiszerpiacon fialtatta a pénzét. Nem teljesített rosszabbul Orbán Viktor többi bizalmasa sem: Garancsi István és Szíjj László egyaránt gyarapodott, és 17 helyet javított, Széles Gábornak pedig 30 milliárddal több pénze van, mint volt tavaly. A Forbes magazin a kormányfő apjának vagyonát 6,9 milliárd forintra becsülte. Eközben kiderült, hogy csúszásban van a felcsúti kisvasút építése. Sokakban felmerült, hogy a kivitelező Swietelsky csupán szívességből vállalta el a munkát a többmilliárdos állami megrendelésekért cserébe.

Mészáros Lőrinc, a felcsúti barát

Mészáros Lőrincet, Orbán Viktor régi barátját 2010-ben választották Felcsút polgármesterévé. Azóta építési vállalkozásai virágzásnak indultak – olyannyira, hogy a négymilliárd forint értékű felcsúti stadiont is az ő cégei építették fel. Az általa vezetett Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát részben vállalati adóbefizetésekből finanszírozzák, hála egy 2011-es törvénymódosításnak. Emellett mezőgazdasági érdekeltségei is vannak: sertéstelepeit például százmilliókkal támogatja az Unió.
Találatok: [6]  Oldalak:   1