A Sulinet a magyarországon lappangó digitális írástudást volt hivatott fejleszteni a diákokban. A programhoz köthető botrány első etapja az volt, hogy 1997-ben Kóka János érdekeltsége (Elender) nyert meg egy kapcsolódó tendert, majd kiderült, hogy a tender kiírásának előkészítésében részt vevő oktatási tárca munkatársai, köztisztviselők Lepp Gyula, Elender-alapító üzletember nyaralójában töltöttek együtt egy hétvégét. Az érintettek tagadták az összefüggést, a Gazdasági Versenyhivatal pedig leállítatta a közbeszerzést, mert azt olyan feltételekkel írták ki, ami alapján csak az Elender nyerhette meg. 2004. tavaszán mégis újabb tendert nyerhetett a Kóka vezette cég, ismét a Sulinet program keretén belül, 1,6 milliárd forint értékben. 2003-ban arra is fény derült, hogy a beszállítókat központilag választották ki és az árak a piaci ár felett voltak.
2003 júliusában elindították a Sulinet Expressz nevű programot: Magyar Bálinték célja a számítástechnikai eszközök eljuttatása volt a magyar háztartásokba, ezáltal közvetve modernizálni az oktatást, növelni a számítástechnikai tudatosítást.
A program adókedvezményként működött. A kedvezményezettek (diákok, pedagógusok, szülők) évi 60 ezer forintot írhattak le, amit különböző számítástechnikai eszközökre költhettek: a legnépszerűbb eszköz egy darabig a fényképezőgép volt. A program egy évvel később kicsit átalakult, kibővült a kedvezményezettek köre, illetve bevezették az önrészt is az eszközvásárlásnál. Az adókedvezmény bírálói (például a Fidesz) azt hangoztatta, hogy a programmal lényegében csak a középosztály jár jól, a rendszeren belül pedig drágábban adják az eszközöket a kereskedők, mint a piaci ár. A Sulinet program 2007-el ért véget, többnyire negatív megítéléssel és több korrupciós üggyel a háta mögött.
Fotó: infovilag.hu