K-Monitor Adatbázis

Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná.

Újabb támogatási formát talált ki az Orbán-kormány a külhoni magyarlakta vidékek számára, méghozzá olyat, amelybe kevésbé szólhatnak bele az ottani kormányok. Erdélyben már ácsingóznak is a szokásos kegyeltek a támogatásért.

Napelempark-telepítésben a legnagyobb energetikai mogulok nyomába eredt egy érdekcsoport, amelyet szikével sem igen lehet leválasztani a miniszterelnök vejéről. Az állam látványosan „túlszereti” ezeket a Tiborcz-partnereket: a Válasz Online összesítése szerint eddig 5,6 milliárd forintnyi közpénz indult meg feléjük – ingyenes kölcsön és tőkeinjekció formájában –, így máris be tudták venni magukat Gyüre, Herend, Mezőberény, Keszü és Siklós településekre. A klímavédelem áldásaiból persze más kormányközeliek is részesülnek; olyannyira, hogy a naperőmű lehet az új dohánybolt.

Több mint 75 milliárd forintot oszt ki a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egy újabb, de még mindig nem az utolsó Jeremie-körben. Mivel csak már korábban is működő alapkezelőkkel lehetett indulni a töméntelen uniós forrásért, nagy volt a tolongás a másodpiacon. Vagyis a politikai hátszéllel bíró lobbisták, cégek és rokonok egyedül esélytelen tőkealap-kezelőket környékezték meg. Akadt, aki beadta a derekát.

A következő időszakban rettentően sok közpénzt oszt ki a kormány innovációs és kutatás-fejlesztési célokra. Ha ez nem kerül jó helyre, akkor szó szerint kidobunk az ablakon a stadionépítéseknél nagyságrendekkel nagyobb összeget, ami ráadásul a jövőbeli versenyképességünket garantálná. Ehhez képest a pénzosztás rendszere nem elég átlátható, sok cég úgy nyer százmilliókat állami pályázatokon, hogy teljesen profilidegen projektekkel pályázik, életképes pályázókat pedig mondvacsinált indokokkal elutasítanak. Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy a támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkantunk.

Rogán Antal feltalálótársainak cégére szabhatta a kormány a pénzügyi szektor informatikai rendszereinek ellenőrzését, amivel újabb állami milliárdok juthatnak a Miniszterelnöki Kabinetiroda fura urának üzleti és baráti körébe. De Rogán nevével nemcsak a forradalminak aligha nevezhető találmány, s az akörül kiépülni látszó cégháló, hanem egy sokkal nagyobb korrupciógyanús hálózat is fémjelezhető mára. A polgármesterként, Fidesz-frakcióvezetőként, ma pedig kabinetminiszterként is botrányról botrányra egyre feljebb jutó politikus továbbra is élvezi miniszterelnöke bizalmát, de minden nappal egyre súlyosabbá válik a kérdés: meddig tarthatja még Orbán Viktor az oldalán Rogánt.