A Media1 által megszerzett többoldalas döntéselőkészítő dokumentum szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértői eredetileg engedélyezni javasolták, hogy az RTL Magyarország felvásárolja az egyebek mellett a 24.hu-t is működtető Central Digitális Média 30 százalékát, és részletesen le is vezették, miért nem lenne akadálya az ügyletnek a médiapiac sokszínűsége szempontjából. Aztán jött egy rejtélyes fordulat és a szakemberek javaslatát valamiért felülírták... Megkérdeztük az NMHH-t is, hogyan fordulhatott elő mindez.
A baloldal oligarchái lényegében az egész magyar közéletet behálózzák. Gazdasági erejük, politikai kapcsolataik révén jelentős befolyást gyakorolnak az ellenzéki sajtóra, a véleményformáló elitre, vagyis az egész hazai nyilvánosságra. Egy ilyen pénzember Varga Zoltán, aki nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a tulajdonában lévő Central Médiacsoport Zrt.-nél a koronavírus-járványra hivatkozva jelentősen csökkentette az újságírók fizetését, miközben mintegy másfél milliárdos osztalékot vett fel.
Az Opten szerint Varga Zoltánon kívül a Centralban a máltai bejegyzésű Hopkins Capital Ltd-nek 9,12 százaléknyi befolyása van, Mikóvári Gergelynek 7,6 százaléknyi része. Szügyi Gergely 6,12 százaléknyi részesedéssel bír, míg Ménesi Dóra Ilona 5,88 százalékban tulajdonos. Ézsöl Gábornak 2,19, Halász Csillának 0,69 százalék, Ézsöl Tibornak 0,09 százaléknyi részesedése van az Opten szerint.
Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.
