K-Monitor Adatbázis

A 2013 elején megnyílt kulturális, szórakoztató és kereskedelmi központ ötlet- és tervpályázatát 2007-ben nyerte el a Porto Investments Kft. nevű projektcég, az építési engedélyt pedig 2009-ben adta ki a Ferencvárosi Önkormányzat. A Fővárosi Önkormányzat arra kérte a Portot, 4 millió eurós bankgaranciával biztosítsa a befektetést, hiszen ez minimum elvárható egy 3 millióval alapított kft.-től, amikor éppen 8 milliárd forint hitelből készül finanszírozni az építkezést Amikor azonban a Porto nem tudta megszervezni a bankgaranciát, az épület (majdani) nagyobb építési alvállalkozói adták össze a pénzt.

Az épület 2010-re, majd 2011-re tervezett átadása is elmaradt. megcsúszott. A Porto és az önkormányzat egyaránt azzal vádolták egymást, hogy az általuk kötött szerződést a másik nem tartotta be, majd a Porto fel is mondta azt, és több per indult az ügy tisztázása érdekében. Mindeközben a befektetést finanszírozó MKB a problémás ügyek miatt elzárta a pénzcsapot. Budapest Főváros Önkormányzata 2012 nyarán birtokba vette az épületegyüttest és megkezdte az amortizáció és a kivitelezés hiányosságai miatt szükséges javításokat, a megnyitáshoz szükséges munkálatokat.

2017 novemberében a kormány úgy döntött, megvásárolja Budapest Önkormányzatától az épületet, amit aztán átadott a Magyar Turisztikai Szövetség részére.

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.