K-Monitor Adatbázis

A magyar kormány heves vitája Norvégiával nem Lázár János májusi levelével kezdődött. Már 2012-ben is jelezte a kormány a norvégoknak, hogy problémája van a magyar civileknek járó pénz elosztásával. Milyen levélváltásokkal és találkozókkal indult a mostanra elmérgesedett konfliktus?

A magyar kormány nem lehívni, hanem lenyúlni szeretné az uniós forrásokat – mondta pénteken Győrben, sajtótájékoztatón Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője, aki szerint ezek a pénzek veszélyben vannak, és sokkal kevesebb jut belőlük a korábbinál mind a kisalföldi megyeszékhelyre, mind Magyarország más tájaira.

A parlamentbe jutott pártok összesen 3,5 milliárd forinttal költöttek többet a kampányukra a megengedettnél, a rekorder a Fidesz-KDNP: a kormánypártok körülbelül 180 százalékkal lépték túl a 995 millió forintos limitet, egyedül az LMP maradt a törvényileg megszabott határokon belül – derült ki a Transparency International (TI), a K-Monitor és az Átlátszó.hu közös, a kampányköltéseket nyomon követő projektjéből.

Lázár János a múlt héten levelet írt a norvég kormánynak a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) Magyarországon kifizetett pénzeinek szerinte nem civil alapon történő kiosztásáról. A hazai szervezetek cáfolnak, a norvégok később értesültek az ügyről, mint a magyar média, közben pedig még Csizmadia László is a porondra került.

Miután Lázár János kioktatta a Norvég Civil Alapot arról, hogy hogyan kellene pártatlanul szétosztaniuk a pénzüket Magyarországon, csütörtökön írtunk az elvben hasonló célt maga elé tűző állami pénzosztóról, a Nemzeti Együttműködési Alapról.

Pert indított a hvg.hu ellen az a cég, amely a Gipsz Jakab-baki miatt elhíresült nemzeti nőszervezet megbízásából havi közel 1 millió forintért üzemeltetett egy honlapot. A bíróság azonban visszadobta a keresetet, sőt, még egy bizalmas szerződéshez is hozzájuttatta lapunkat – ami alapján továbbra sem értjük, mi kerül ezen a honlapon közpénzből 10 millióba.

Saját magán is eret vágna a Fidesz az új kampányfinanszírozási törvénnyel, amely 585 millióval kevesebb állami támogatást juttatna a kormányzó pártnak. Ám miután a törvénytervezet továbbra sem garantálja a pénzszerzés és a költés átláthatóságát, az új szabályok is megkerülhetők lesznek. Semmi sem tiltja például, hogy „közeli” civilek, vagy a kormány intézményei kampányoljanak a pártok helyett – közpénzből.

A politikai uralom közvetlen befolyása az állam, a gazdaság és a nonprofit szektor működésére a korrupciónak egy sajátos típusát eredményezi. A politikai korrupció olyan befolyásgyakorlás és egyéni érdekek, személyes tényezők érvényesítése, amely az állami hatáskör gyakorlását politikai szempontoknak rendeli alá.

Bőségesen kaptak működési támogatást az idei büdzséből kormányközeli civil szervezetek, a dúsgazdag Teleki László Alapítványtól kezdve a fideszes képviselő Simonka György által vezetett Magyar Dinnye Szövetségen át az állami támogatásokról döntő Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) elnökéhez, a Békemenet-szervező Csizmadia Lászlóhoz köthető Polgár Portálig.