A bíróság első fokú ítélete szerint a közhasznú civil szervezet közfeladatot ellátó szervként köteles adatigényléseket teljesíteni az általa kezelt, személyes adatnak nem minősülő adatokról, így a jogi személyektől kapott támogatásairól is el kell számolnia a nyilvánosság előtt.
Igencsak nagyvonalú volt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Lázár János kancelláriaminiszterhez is köthető Korábban Érkeztem alapítvánnyal: mint az alapítvány lapunknak elküldött leveléből kiderül, úgy ítéltek nekik oda 1,2 milliárd forintnyi pályázati pénzt, koraszülötteket segítő mentorálásra, hogy a pályázati költségek jó részét „keretösszeg szemlélettel” csak megbecsülte a szervezet, ám még csak most toborozza a programhoz a résztvevőket. Pedig az eredeti pályázati kiírásban konkrétan szerepelt, hogy a tervezett költségek alátámasztására árajánlatokat kell benyújtani és ennek a két másik, a Lázár-kötődésű alapítványhoz képest csak feleannyi támogatást elnyert civil szervezet eleget is tett.
Az LMP-s Hadházy Ákos legutóbbi korrupcióügyi sajtótájékoztatójának témája egy koraszülöttekkel foglalkozó alapítvány projektjének 1,2 milliárd forintos uniós támogatása volt. Ez az összeg a politikus szerint aránytalanul nagy, és pazarlóan is költik majd el, ennek pedig köze lehet ahhoz, hogy a Korábban Érkeztem nevű alapítvány kuratóriumában ott ül Lázárné Megyeri Zita, Lázár János felesége is.
Januárban bepereltük a külföldi hírszerzésre specializálódott titkosszolgálatot, az Információs Hivatalt, mert nem adták ki a Soros-szponzorált szervezetekről készült tanulmányt, amire Lázár János hivatkozott egy kormányinfón. Februárban volt az első tárgyalás: az már kiderült a perben, hogy ilyen tanulmány nem létezik, de vannak az Információs Hivatalnál bizonyos adatok ebben a tárgykörben, amelyeket államtitokká minősítettek. Kiderült a perben az is, hogy az IH csak április végén, a perünk inditása után titkosította a parlament nemzetiztonsági bizottságának üléséről készült jegyzőkönyv idevágó részét – rögtön 2045-ig. A bíró felfüggesztette a pert és titokfelügyeleti eljárást indított, a NAIH pedig elkezdte vizsgálni az adatok minősítésének törvényességét.
A civileket megbélyegző törvény miatt.
A kormány keresztülvitt egy civil szervezetek megbélyegzésére és vegzálására alkalmas törvényt. A TASZ, a Helsinki Bizottság, és az Amnesty International jelezte legelőször, hogy szerintük alkotmányellenes a törvény, ezért polgári engedetlenséget jelentettek be: nem hajlandóak regisztrálni magukat, mint külföldről támogatott civil szervezet. (a törvényről itt írtunk). Később további négy szervezet csatlakozott a polgári engedetlenséghez.
Alkotmányjogi panasszal fordult 23 civil szervezet az Alkotmánybírósághoz a civileket szerintük megbélyegző törvény miatt.
Hálátlan feladatra vállalkozott Melles Marcell, a kormányközeli Alapjogokért Központ jogi elemzője: ő kért felülvizsgálatot a Kúriánál Vágó Gábor, a Korrupcióellenes Szövetség (Kellesz) titkárának a korrupcióellenes népszavazási kérdésével szemben – tudta meg lapunk.
Nagy István, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott berni nagykövete lett a kormány által nemrég létrehozott Habsburg Ottó Alapítvány elnöke. Az alapítvány a néhai trónörökös hagyatékát kezeli majd a budai Várban. Az Orbán Viktor miniszterelnök társaságában Zürichben többször lencsevégre kapott Nagy Istvánt régi kapcsolat fűzi a jelenlegi Habsburg-családfő, Károly herceg feleségéhez, Francesca Thyssen-Bornemiszához. Ez a kapcsolat privát mulatságokra és vagyonkezelésre is kiterjed.
Nem mindegy, ki építi az állami civilszférát. Épp befejeződött egy országos projekt szervezőinek kiképzése, amikor a csapat harmadát indoklás nélkül utcára tették. A megüresedett helyekre csak a napokban írtak ki pályázatot, de fű alatt közben felvettek új munkatársakat, akik között jelenlegi Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselőt, volt Fidesz-jelöltet és ORÖ-tagot is találni.
