Ismét rárontott a vele szemben kritikus civil szférára az Orbán-kabinet. Nem először teszi, a projekt ideológiája is már régóta ismert: eszerint a leginkább Soros György által támogatott szervezetek külföldi pénzekből, idegen érdekeket szolgálva politikai tevékenységet folytatnak Magyarországon, holott arra semmiféle felhatalmazást sem kaptak a választópolgároktól. A civilek viszont úgy érzik, tevékenységükkel épp hogy megmentik az országot attól a demokráciadeficittől, amit Orbánék idéztek elő. Nagy kérdés, hogy túlélhetik-e az érintett szervezetek a kormányzati attakot. Ha igen, hogyan?
Soros György nem mond igazat, a "tőzsdecápa kegyeltjeit" az átláthatóságon kívül semmi nem fenyegeti Magyarországon - állítja az atv.hu-nak adott interjúban Gulyás Gergely. A Fidesz alelnöke nem támogatja, de mint mondja, nincs is róla szó, hogy vagyonbevallásra kötelezzék majd a Soros-pénzeket elfogadó civileket. Trump védelmében a "hazug liberalizmus utolsó bűzös leheletéről" beszél. Pokorni Zoltán már felkérte, legyen a XII. kerület egyéni Fideszes képviselő-jelöltje '18-ban. A Fidesz-elnökség február elejéig mind a 106 egyéni körzetet végigveszi.
Németh Szilárd elképzelése és szóhasználata nem esik egybe a kormány ízlésével és terveivel. Nemzeti oldalon a párt radikális, a kormány megfontolt, és nem folytat harcot a civilek ellen – mondja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Soros György által támogatott civilek kisöprését sürgető Fidesz-alelnöki nyilatkozatra reagálva. Lázár szerint hiába tartják jobboldalhoz tartozó üzletemberek jó befektetésnek, a kereskedelmi tévék híradói és a megyei napilapok nem befolyásolják döntő mértékben a közhangulatot. Állítja, a kormánynak nincs köze a Népszabadság megszüntetéséhez és sérültek a lap egykori dolgozóinak jogai. Szerinte nincs ipari méretű korrupció Magyarországon, hiszen tele az államkassza.
„A béremelés fontos, de nem elég jó kampánytéma. Nem generál konfliktust, nem ütköznek érdekek, nincs vita, nem görgethető sokáig. Egy jó kampányhoz ellenségek is kellenek, akik ellen harcolni lehet, akik mobilizálják a tábort.” - válaszolta pár héttel ezelőtt kérdésemre egy kormányközeli elemző, amikor arról kérdeztem, vajon a minimálbér növekedését, és egyéb hangulatjavító intézkedéseit állítja-e a kommunikáció középpontjába idén a kormány.
A civil szervezetekkel szembeni fellépés kapcsán az Átlátszó írt először arról, hogy kormány izraeli mintát követne, ezt azonban Hollik István KDNP-s képviselő egy nappal később be is jelentette. Bár ő egy izraeli törvényjavaslatról és annak még folyamatban lévő vitájáról beszélt, de a törvényt valójában már tavaly júliusban elfogadták. Viszont ezek szerint éppen ideje részletesebben is megismerkednünk vele.
Németh Szilárd csütörtöki sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a kormány nagyjából milyen komolyságú emberre bízta a civilek elleni lejárató kampányát. A Fidesz-alelnök volt, hogy nem mondott igazat, volt, hogy a saját korábbi nyilatkozatából kihátrált, máskor meg egyszerűen belezavarodott a szavaiba. Slusszpoén: nem a szervezetek, a vezetőik vagyoni helyzetére kíváncsiak.
http://444.hu/2017/01/12/nemeth-szilard-szerint-magyarorszag-azert-kulonos-hely-mert-itt-az-ellenzek-van-tele-korrupcios-ugyekkel-nem-pedig-a-hatalmon-levo-partok
Németh Szilárd az ATV-ben nevezte meg azokat a szervezeteket, amelyeket szerinte ki kell takarítani Magyarországról. A Magyar Helsinki Bizottság, a Transparency International Magyarország és a TASZ az atv.hu-n keresztül reagált a Fidesz-frakcióvezető-helyettes „hadüzenetére”.
Az atv.hu által megkérdezett fideszesek egyetértenek a „Soros-féle álcivilek kitakarításával”. Az egyik befolyásos, a tűzhöz közel lévő fideszes szerint Orbán Viktor döntése lesz a külföldi pénzekről szóló szabályozás. „Az asztalon van, hogy vagyonnyilatkozatot kell tenniük”, mégpedig, a most legnépszerűbb kormányzati elképzelések szerint egyharmadnyi aránynál – tudtuk meg. A kormányoldalon azt sem tartják kizártnak, hogy V4-ek Soros-ellenes koalícióra szövetkeznek, Romániával kiegészülve.
Nem „a Soros-birodalom álciviljei”, hanem iskolai, kórházi alapítványok és kevésbé ismert, helyben fontos civil szervezetek bukhatnak sokat az adóbevallás új formáján. Az eddiginél jóval könnyebb lesz elfeledkezni az 1 százalékok felajánlásáról.
