K-Monitor Adatbázis

2021-ben 55 millió forintot juttatott nekik Papp László polgármester, tavaly már 60 milliót kaptak. 2021 októbere óta már legalább 6,1 millió forintot költött el a város az egyesület honlapjának fenntartására is.

Az ENSZ kulturális és oktatási szervezete (UNESCO) már korábban is figyelmeztetett a világörökségi helyszínek listáján szereplő Fertő tó miatt. A szervezet egyik vezetője 2021-ben azt üzente a magyar kormánynak, hogy „a projekt tervét törölni kell, azonnal le kell állítani a megvalósítást”.

A kormány számára hirtelen felülírhatatlanná váltak a helyi önkormányzatok döntései. Balatonvilágoson ugyanis a képviselő-testület többsége éppen a kormánybarát befektetők oldalán áll, miközben a kisebbségben lévő civilek fontos csatát nyertek a szabad parthasználatért folytatott küzdelemben.

A közvetlen Balaton-part beépítésének lehetőségét jelentősen korlátozta az Alkotmánybíróság, de ez a tópart túlterhelésének csak részben szab gátat.

Az egykori balatonaligai pártüdülő ismét elzárt területté válhat – ettől tartanak a helyi civilek.

A Balaton-parti természetkárosító beruházások ellen tiltakozott csütörtökön több civil csoport. Petíciójukat, amelyet több, mint 87 ezren írtak alá, átvették az Igazságügyi Minisztériumban. Felszólaltak egyebek között az aligai óriásberuházás ellen is, ami miatt a jellegzetes magaspart egy részét is le kellene bontani. A kormány a petícióra úgy reagált, sokkal inkább a választási kampány következménye.

Tavaly év végén a Greenpeace megtámadta a Fertőrákosra tervezett építkezések kivitelezésére kiírt közbeszerzést arra hivatkozva, hogy az nem felel meg a projekt környezetvédelmi engedélyeinek. A Közbeszerzési Döntőbizottáság arról tájékoztatta a zöldeket, hogy 25 millió forint eljárási díjat kell(ene) befizetniük, ezt azonban a főként adományokból működő civil szervezet nem tudja megtenni.

„Győztünk!” – ismételte sírva a telefonjába a Kúria lépcsőin a kishantosi biogazdaság (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.) vezetője, miután a Kúria úgy döntött, nem kell megfizetniük az államnak több mint 15 millió forint költséget. Ezt egy őrző-védő cég megbízása miatt kérte volna a kishantosiaktól az állam, a biogazdaság korábban bérelt földjeinek elvételét követő tüntetések miatt. A keresetet első, majd másodfokon is elutasította a bíróság, és a kishantosiaknak adott igazat, de a Magyar Állam felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.

Az állam 14 millió forintért pereskedett hat éven át, ennyit akartak kipréselni a kisemmizett kishantosi gazdaságból, nem is akármilyen címen. Elbukták a pert.

A beruházás tervéről értesülve civilek tiltakozásul petíciót indítottak. A Miniszterelnökség keddi közleményében úgy reagált: az építkezést ők sem támogatják.