K-Monitor Adatbázis

Úgy tűnik, anyagi szempontok fölülírhatják a nemzeti szuverenitás elsődlegességét, ha az megnehezítené külföldi támogatások megszerzését. A kormány ugyanis csöndben ígéretet tett arra, hogy a Norvég Civil Alap pénzeit kezelő szervezetet és az Alap támogatottjait kiveszi a pár éve a nemzeti szuverenitás jegyében megalkotott két „Soros-törvény” hatálya alól.

Bár júniusban az Európai Unió Bírósága (EUB) az uniós joggal ellentétesnek nyilvánította a külföldről támogatott magyar civil szervezetek nyilatkozattételi kötelezettségét, az uniós oktatási programokat szervező Tempus Közalapítvány továbbra is azt kéri, a pályázók nyilatkozzanak az érintettségükről. Az illetékes minisztérium szerint hiába ítélt úgy az EUB, ahogy, amíg a törvény hatályos, be is tartatják. Majd válaszukban sorosoztak egyet.

A magyar kormány még mindig nem kötött megállapodást a 2014-2020 közötti költségvetési időszakra az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó Izland, Liechtenstein és Norvégia kormányával a hármak által finanszírozott projektek megvalósítására. Emiatt az eltelt időszakban csaknem 109 millió euró fejlesztési pénztől esett el az EGT Alapból. Ezen kívül jöhetett volna még pénz a Norvég Alapból is, de szerződés híján eddig egyetlen eurocent sem érkezett a hét évre borítékolt 105,7 millióból. Összességében így Magyarország eddig több mint 214 millió euróval lett szegényebb. Összehasonlításképpen: a 2009-2014 közötti időszakban 153 millió euró támogatást használt fel ugyanezekből a forrásokból.

A bíróság szerint az érintett civileknek, mivel nem közszereplők, nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására. Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik bírósághoz fordultak - írja a Magyar Helsinki Bizottság a közleményében.

Halász János frakciószóvivő tavalyi sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a civil szervezet törvénysértő módon, nem átláthatóan működik, titkolózik a vagyonáról és az általa pénzelt emberekről. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az állítás nem igaz, írja közleményében a Helsinki Bizottság.

Megtámadták azokat a büntetőszabályokat is, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit.

Szombattól életbe lépett a migrációs különadó, és szeptember 15-ig az érintett donoroknak és támogatott szervezeteknek már adóbevallást is le kell majd adniuk. A potenciálisan érintett szervezeteknek viszont fogalmuk sincs, hogy a nem túl egyértelműen megszövegezett törvény alapján mennyi adót kellene fizetniük. Ráadásul úgy tűnik, hogy az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium sem tud sokkal többet arról, hogy mennyi bevételt vár a fura adónemből az állam. Mindezek tetejébe pedig még alkotmányossági problémák is vannak a különadóval.

Az Európai Bíróságon (EUB) indult kötelezettségszegési eljárások lezáródásáig az AB felfüggesztette a felsőoktatási törvény módosítása (Lex CEU) és a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló (civil-)törvény alkotmányosságának vizsgálatát. Mindkét ügyben az országgyűlési képviselők egynegyede kérte az AB-től, hogy vizsgálja meg a jogszabályok alkotmányosságát. Ilyenkor az AB-t nem köti eljárási határidő.

Veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét és a nemzetbiztonságot a Fidesz szerint az, hogy olyan civil szervezetek, mint például a Helsinki Bizottság, tréninget tartott a bíróknak. A fideszes Hende Csaba adatokat kért Handó Tündétől, az igazságügyi államtitkár pedig belengette, hogy a parlament sem mehet el emellett szó nélkül.

Nem csak a „Stop, Soros!” néven ismertté vált jogszabálycsomag jelzi, hogy Magyarországon egyre nehezebb a civilek helyzete: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nonprofit szervezetekről szóló kiadványa szerint ugyanis 2011 óta összesen négyezerrel csökkent a működő szervezetek száma. Pedig hét évvel ezelőttig még fejlődés jellemezte a szektort és az 1990-es 15 ezer helyett 65 ezer nonprofit egyesület volt bejegyezve. A trend a második Orbán-kormány hivatalba lépése után egy évvel fordult meg, ennek következtében a 2016-os adatfelvétel idején már csak 61 ezer szervezetet tudtak összeszámolni.