K-Monitor Adatbázis

Előkelő helyen szerepel a magyar képviselőcsoport az EP-képviselők kifogásolható ügyeit gyűjtő EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project) adatbázisában: a magyar küldöttek több mint felének nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes ügy. Ezek elsősorban magyar közpénzekkel kapcsolatosak, ami nem csoda, hiszen a magyar EP-képviselők jelentős része brüsszeli munkáján kívül Magyarországon is fontos politikai funkciókat tölt be.

Az Európai Unió és Magyarország korrupciós és jogállamisági vitája gyakran uralja a közbeszédet, és így könnyű elfelejteni, hogy más nemzetközi szervezetek is foglalkoznak a magyarországi korrupciós helyzettel. A kormány azonban rendszeresen negligálja az átláthatóságra vonatkozó, külföldről érkező kritikákat, ezért összevetettük, mit is ellenőriznek azok, és milyen kifogásokkal élhetnek a magyar helyzettel kapcsolatban.

Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében – mondta Didier Reynders uniós biztos lapunknak adott interjújában.

Tasó László államtitkár húsz éven át volt Nyíradony polgármestere. Az elmúlt években több, nagyrészt közpénzből finanszírozott környékbeli beruházásnál tűntek fel hozzá kötődő emberek. Egy átalakított vadászkúriában, egy központi helyen lévő üzlethelyiségben és egy felújított ifjúsági központban is kedvező pozíciókat szereztek. Ebben az önkormányzat is többször segítette őket. Tasó szerint ezek mondvacsinált összefüggések, az önkormányzat szerint pedig minden szabályos volt

A kormány a civil szervezetek átlátható működéséért vizsgálandónak tartja a működésüket meghatározó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, valamint a vagyonnyilatkozat megtételére kötelezhető személyi kör szélesítésének lehetőségeit - derült ki a kormány által elfogadott Nemzeti Korrupcióellenes Programról szóló határozatból.

Nyilvánosságra hozta a kormány az 2015 és 2018 közötti időszakra tervezett korrupcióellenes programját. A K-Monitor és a TASZ elemzése szerint tovább gyengült a kormány korrupcióellenes stratégiája: kikerült belőle a pártfinanszírozás és a közérdekű bejelentőket védő törvény reformja, illetve a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataival sem foglalkozik. De a civil szervezetekével igen.

A kormány elfogadta a Nemzeti Korrupcióellenes Programot és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016-ra vonatkozó tervét - derül ki a Magyar Közlönyben szerdán megjelent határozatból.

Lázár János arról beszélt egy jobbikos interpellációra válaszolva: a civil szervezetek fontosak a kormány számára, ám a transzparenciát elvárják.

Lázár János egy jobbikos interpellációra azt válaszolta, hogy " a Kehi a norvég alapból forrást kapott civileknél folytatott, illetve egyes környezetvédelmi ügyek miatti vizsgálatainak eredményei megerősítették abban, hogy minden civil szervezetnek és mindenkinek, aki döntéseket képes befolyásolni, el kell számolni, hogy kitől kapja a pénzt és el kell számolni személyes vagyonával is."

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) finanszírozását vizsgálva számos közpénzből is működő civil szervezetet találunk, amelyek pénzügyi beszámolóikat rendre nem teszik közzé, pedig erre törvény kötelezi őket. Gazdasági társaságok és önkormányzatok is feltűnnek az átláthatatlanul gazdálkodó hálózatban, annyi viszont még így is látszik, hogy a Jobbik felől több csatornán érkezik támogatás a HVIM felé. A párt alapítványa például éppen abban a faluban segítette egy szobor felállítását, amelyben a HVIM-alapító Toroczkai László indult a polgármesteri posztért, a frakció pedig amellett, hogy fizetést adott két HVIM-es vezetőnek, ellátta megbízásokkal Toroczkai ügyvéd apját is.