A Siemens AG háza táján 2005 végén robbant ki az egyik legnagyobb német korrupciós botrány. Ennek kapcsán a magyar adóhatóság félmilliárd forint befizetésére kötelezte a Siemens hazai leányvállalatát adóhiány, késedelmi kamat és bírság címén, mivel az adóalap csökkentésének szándékával 800 millió forintot utalt át szakértői tanácsadásért hajléktalanok tulajdonában lévő fantomcégeknek.
A Siemens AG háza táján 2005 végén robbant ki az egyik legnagyobb német korrupciós botrány. Ennek kapcsán a magyar adóhatóság félmilliárd forint befizetésére kötelezte a Siemens hazai leányvállalatát adóhiány, késedelmi kamat és bírság címén, mivel az adóalap csökkentésének szándékával 800 millió forintot utalt át szakértői tanácsadásért hajléktalanok tulajdonában lévő fantomcégeknek. A Siemens magyar leányvállalatának új vezetősége elismerte, hogy a Siemens Magyarországon is fizethetett kenőpénzeket, vélhetően több esetben is. Erős a gyanú, hogy a pesti villamostender is érintett lehetett az ügyben, hiszen a formai hibák miatt kizárt olasz Ansaldobreda cég már akkor megtámadta a döntést, amikor a Siemens 8 milliárd forinttal drágább ajánlattal megnyerte azt. A BKV felügyelőbizottságának egyik tagja vizsgálatot is kezdeményezett az ügyben. A BKV szerint az ajánlatokat szigorú pontrendszer alapján rangsorolták, és ebben nemcsak a költség, hanem számos egyéb műszaki, garanciális szempont és referencia kapott nagy hangsúlyt. Ez utóbbi magyarázat azonban később kétségessé vált, hiszen a szerződéskötés után nem sokkal kiderült: a Combino vázszerkezete konstrukcióhibás. Ezután átírták a tender műszaki elvárásainak erre vonatkozó részét. Az új villamosok szállítása egy évet csúszott a javítások miatt, ezért a Siemens 2,5 milliárd forintos kártérítést fizet a BKV-nak, valamint 3,5 milliárd forintot elengedett az eredeti, 40 milliárdos árból. Nem ment problémamentesen az üzembe állás sem: meghibásodtak az ajtók, leszakadt a felsővezeték és a járművekből hiányzott a klímaberendezés is. Később pedig a BKV-botrányok kapcsán a Combinokkal kapcsolatos pr-tevékenységnél merült fel színlelt szerződések gyanúja.
A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.
A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.
A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.
Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
