K-Monitor Adatbázis

A pandémiás helyzet miatt nagyon megemelkedtek az árak, így nem lehetett túlárazás az állami gépbeszerzésben- mondja a rendőrség. Csakhogy a feljelentéshez pont arra utaló nyilatkozatokat csatoltak, hogy ugyanabban a pandémiás helyzetben lehetett negyed és tizedannyiért igen hasonló géphez jutni.

A járvány miatt bajba került vállalkozások célzott támogatását biztosan nem valósítja meg a helyi iparűzési adó (hipa) felezése, hiszen a kedvezményezett körbe sok száz tőkeerős tulajdonossal rendelkező és/vagy komoly haszonnal működő külföldi kkv is bekerült. Egyebek közt nagy nemzetközi márkák kirendeltségei, sikeres pénzügyi-befektetési cégek, gyógyszerkereskedők, valamint állami megrendelésekkel elhalmozott szereplők is jól járnak az önkormányzatok és a helyi közösségek rovására. A nyertesek többsége magyar cég, de ezek jellemzően nem a válságágazatokban aktívak.

A rendelete csak a veszélyhelyzet végéig érvényes, és azt mondja: „az állam tulajdonában álló orvostechnikai eszközök, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek értékesítése során a versenyeztetés mellőzhető”, eltérően a nemzeti, illetve állami vagyonról szóló törvények előírásaival.

A lélegeztetőgépek beszerzéséhez hasonlóan hatalmas üzlet üzembe helyezni azokat. A Külügyminisztérium megrendelésén nem több tucat, hanem csak két vállalkozás osztozott, meglehetősen furcsán. Az eszközök beüzemeléséről szóló szerződésekből az is kiderült, hogy Szijjártó Péter tárcája nemcsak irracionális mennyiségű lélegeztetőgépet vett feleslegesen százmilliárdokért, hanem a beérkezettek közül szintén észszerűtlenül sokat bontatott fel, nézetett át és raktároztat közülük – további súlyos milliárdokért.

Nehéz logikát találni abban, hogy a kulturális kormányzat milyen szempontok alapján ítélhetett oda állami támogatást a koronavírus miatt bajba került koncerthelyszíneknek. Szemezgettünk a nyertesek és a vesztesek közül is.

A miniszter futsalos csapattársai után az elmúlt évben egy focistafeleség borzolta a kedélyeket a külügyben, konkrétan annak két cégénél. Kővári Ágnes először az Eximbanknál próbált szerencsét a nemzetközi üzletfejlesztési igazgatói poszton, ahová a felcsúti milliárdos bizniszéből, a 2Rule sportszermárka gyártójától érkezett. Tevékenysége során csak a legkisebb cégeknek szánt, mindössze 2 milliárd forintos keretből gazdálkodó exporttámogatás kedvezményezettjeinek névsorát tették közzé, a többi pénz sorsa egyelőre homályba vész.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtök reggel megtartotta Szijjártó Péter éves meghallgatását, ahol a külügyminiszter először arról beszélt, hogy a járvány tavaszi, első hulláma alatt az összes olyan magyar állampolgárt sikerült hazahozni, „aki haza akart jönni”, majd rátért az egészségügyi védőeszközök és felszerelések beszerzésére. Elmondta, hogy „ebben a helyzetben nem voltak piaci viszonyok” és „komoly diplomáciai feladat” volt az eszközök beszerzése.

Odavágott a járvány a sportlétesítményeknek, amelyek most akkor is takarékoskodásra kényszerülnek, ha ezzel valójában pazarolnak. Az állam segíthet, persze további közpénzek kiszórásával.

Látványos ábrán mutatjuk be, hogyan alakultak a számok itthon és Szlovákiában. A rendelkezésre álló adatok alapján összehasonlítottuk, hogyan változott az aktív fertőzöttek száma Magyarországon és északi szomszédunknál, még az október 15-én bejelentett szigorítások óta. Lakosságarányosan közel egy szintről kezdett terjedni a koronavírusfertőzés a két országban, aztán valami történt: a különböző döntések különböző eredményeket hoztak.

"Ma bizonyítékokat mutatunk be arról, hogy a lélegeztetőgépeket horribilis, két-háromszoros túlárazással vették meg a közvetítő cégektől. A Külügyminisztérium hónapokig tartó huzakodás után kiadott három szerződést, amelyikből kiderülnek konkrét adatok a beszerzett készülékről, a vételárról és a beszerzés körülményeiről" - írja Hadházy Ákos képviselő a Facebook-oldalán.