K-Monitor Adatbázis

A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát.

Ugyan szokott arról szó esni, hogy a kormány nem nyújt túl sok segítséget a járvány miatt bajba jutott turizmus képviselőinek, azért ez nem minden esetben igaz: egy januári összesítés szerint például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 17,7 milliárd forintos állami támogatást kapott felújításokra.

A fideszes polgármester a járványhelyzet adta lehetőséget kihasználva egy személyben kiemelt fejlesztési területté nyilvánította azt a partszakaszt, amelyen Tiborcz István köreihez köthető idegenforgalmi szolgáltatások vannak. A beruházások ellen már többször tiltakoztak helyi civilek.

A balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa Bence érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ), miközben ő a szervezet tanácsadója, és a hírek szerint ő tett javaslatot a támogatottak névsorára is – írta meg a 24.hu. A Laposa-érdekeltségek támogatásával azonban nem csak az a baj, hogy gyanús körülmények közt jutottak a pénzhez, hanem az összeg is, amely enyhén szólva vaskosnak tűnik.

Nem rászorultsági elvet követ az Orbán-kormány a padlóra került turizmus mentési kísérlete közben, amit jól mutat, hogy a világ egyik leggazdagabb emberét is megsegítették mintegy 10 millió forinttal. Ennek a cégnek a tulajdonosa pedig az Al Habtoor Holding Kft.-n keresztül a dubaji Al Habtoor Group. Az Al Habtoor csoport alapítója pedig Khalaf al-Habtoor üzletember, aki többször szerepelt a Forbes a Világ 500 leggazdagabb emberének a listáján: 2011-ben 2,5 milliárd dollárra becsülték a vagyonát.

Egyetlen nap is elegendő ahhoz, hogy látható legyen a kormány gazdasági mentőintézkedéseinek természete. Szombaton egy olyan intézkedésre sem derült fény, amelyek a csődközelbe sodródott vendéglátósokat, a válságot leginkább megsínylő kisvállalkozásokat segítették volna, esetleg munkahelyvédelmi, gazdaságélénkítő vagy szociális célokat szolgáltak volna.

Nehéz logikát találni abban, hogy a kulturális kormányzat milyen szempontok alapján ítélhetett oda állami támogatást a koronavírus miatt bajba került koncerthelyszíneknek. Szemezgettünk a nyertesek és a vesztesek közül is.

Miközben a veszélyhelyzet miatt a templomok is bezártak, az Orbán-kormány a szokásosnál is lelkesebben szórta a közpénzt az általa kiválasztott egyházaknak. Jutott az állami milliárdokból újabb templomfelújításokra és a lelkészek jövedelemkiegészítésére, valamint számos ingatlan tulajdonjogát is megkaphatták a járvány alatti törvénykezésnek köszönhetően.