K-Monitor Adatbázis
language

Kulcsszavak:
covid-19 highlight_off

Lapok:
Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

launch Teljes cikk
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [14]  Oldalak:   <<  <  1 2
library_books Népszava
calendar_today 2021. október 6.
launch Teljes cikk
launch Cikk az archive.org-on

517 milliárd forinttal nem akarnak elszámolni Orbánék

Egyetlen szóval sem említette a külügyminisztérium a zárszámadásban a tavalyi botrányos és túlórázott lélegeztetőgép-beszerzést, mintha az meg sem történt volna. Nem tudni mire költött tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 517 milliárd forintot, a tárca 113 oldalas költségvetési beszámolójából ez nem derül ki. Ez azért különös, mert tavaly a külügy munkatársai több száz milliárd forint értékben vettek túlárazott és sokszor használatlan (non-invazív), illetve szükségtelen lélegeztetőgépeket. A hírek szerint mintegy 20 ezer darabot szedtek össze végül a kormány portyázói, miközben ennek tizedét képes ellátni kiszolgáló személyzettel a magyar egészségügy. A kormány és a külügy az elmúlt egy-másfél évben kitartóan hallgatott a kínos részletekről, azzal hárították el az érdeklődőket, hogy a pénz nem számít, ha emberéletről van szó.
A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései Nagy Beatrix Szegi Ildikó Szeverényi Márk Fourcardinal Tanácsadó Kft. Havelock International Ltd. Külgazdasági és Külügyminisztérium SRF Silk Road Fund Holding Zrt. átláthatóság covid-19 egészségügy klientúra lélegeztetőgép rokonok túlárazás / pénznyelő Ázsia Malajzia Szingapúr
library_books Népszava
calendar_today 2020. augusztus 10.
launch Teljes cikk
launch Cikk az archive.org-on

Lélegeztetőgép-botrány: Vadai kérdését is lepasszolta a rendőrségnek Polt Péter

Szlovén oknyomozó újságírók tárták fel, hogy milyen jól keresett a magyar biznisszel egy ottani, korrupciógyanúba keveredett cég.
A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései Janez Janša Geneplanet covid-19 egészségügy kereskedelem közbeszerzés lélegeztetőgép túlárazás / pénznyelő Európa Szlovénia
Találatok: [14]  Oldalak:   <<  <  1 2