K-Monitor Adatbázis

A covid miatt elrendelt veszélyhelyzetre hivatkozva nem árulta el még mindig a turisztikai ügynökség, hogy mennyibe került az államalapítás idei ünnepe. Az „Európa legnagyobb tűzijátéknak” nevezett látványosság és az ahhoz kapcsolódó programok elszámolásait már három és fél hónapja tartják vissza.

Miközben a két éve dühöngő világjárvány miatt alig-alig akadnak már rendezvények, az állam több tízmilliárd forint értékben bízta meg az Antenna Hungáriát szervezési feladatokkal. Ezeket aztán a cég el sem végzi, hanem továbbpasszolja Balásy Gyula érdekeltségeinek.

Csodálatos helyszínen nyílt meg a héten két étterem is, dacolva a világjárvány tombolásával: az egyik a kormányfő vejének kastélyában, a másik a kormányfő tudós tanácsadóinak palotájában.

A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését.

Többnapos, országos dínom-dánom várható augusztus 20. körül – elsőre úgy tűnhet, hogy sokszorosan bepótolná a kormány a tavaly a járvány miatt elmaradt nemzeti ünnepet, csakhogy már 2020-ra is ilyet terveztek, és ezt hivatalosan csak áttolták 2021-re. A Szent István Napokra keresztelt monstre állami fesztiválon mindent felvonultatnak a sörtől és Ákostól a katonai légiparádén át a tűzijátékig. A rongyrázásnak persze ára van: a rendezvénysorozatra nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint közötti összeget költenek el.

Egy forrásból 1,2 milliárdot a Magyar Művészeti Akadémiának is találtak. A kormány továbbra is lazán értelmezi a gazdaságvédelmi alap fogalmát, mert egy szerda este megjelent kormányhatározattal ismét milliárdokat csoportosított át például sportra.

Miközben a veszélyhelyzet miatt a templomok is bezártak, az Orbán-kormány a szokásosnál is lelkesebben szórta a közpénzt az általa kiválasztott egyházaknak. Jutott az állami milliárdokból újabb templomfelújításokra és a lelkészek jövedelemkiegészítésére, valamint számos ingatlan tulajdonjogát is megkaphatták a járvány alatti törvénykezésnek köszönhetően.