A TI Magyarország két év pereskedés után kapta meg a Magyar Államkincstártól a pártok és egyéni jelöltjeik 2018-as kampányköltéseinek tételes elszámolását. A megszerzett adatok nyomán számos, a kamupártok által alkalmazott stratégiát azonosítottunk, amelyek a kampánytámogatás szabálytalan elköltésére utalnak. A beszámolók alapján 410 millió forint kampánytámogatás sorsát követhetjük nyomon. Ment pénz „szakértésre”, „piar kommunikációra”, nemegyszer olyan cégekhez, amik egyébként fémszerkezetek gyártásával foglalkoztak, vagy éppen a pártelnök érdekeltségébe tartoztak. Írásunkból az is kiderül, milyen következményei lettek a gyanús kifizetéseknek.
A napokban adott tájékoztatást a Magyar Idők megkeresésére a Magyar Államkincstár arról, hogy összesen 2,2 milliárd forintot kellene visszafizetnie 13 kispártnak a felvett kampánytámogatások címén, ugyanis nem értek el egy százalékos eredményt a választásokon. Az új választási törvény szerint, amely éppen arra hivatott, hogy az anyagi haszonszerzés céljából pártot alapító csalókat kiszűrje; ilyen esetben minden, kampányra felvett pénzt vissza kell fizetni. A kincstár még május közepén kiküldte a felszólításokat, ennek ellenére a mai napig csak az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt tett eleget a visszafizetési kötelezettségnek. Az Összefogás Párt, a Családok Pártja és a Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek (Medete) Pártja a hírhedt, jelenleg is büntetőeljárás alatt álló Szepessy Zsolthoz köthető. A volt monoki polgármester ismerősei, korábbi munkatársai mindhárom pártban fellelhetők vezetőként, koordinátorként vagy jelöltként. Olyan családok is akadtak, ahol az egyik családtag az egyik, másikuk a másik párt színeiben indult el. Végül összesen több, mint 600 millió forint állami támogatást zsebeltek be, aminek jó eséllyel bottal lehet ütni a nyomát. A Családok Pártja és a Medete Párt már a legnagyobb igyekezettel sem elérhető, sem a korábban bejegyzett irodáikban, sem telefonon. Az Összefogás Párt megszűnését pedig a napokban jelentették be.
Miközben a GDPR miatt most magyar vállalkozások tízezrei pánikolnak, és naponta kérdezgetik az alkalmazottaikat, hogy “ugye semmilyen ügyfél személyes adatát nem tárolod az íróasztalodon?!”, addig a kamupártok még néhány héttel ezelőtt is úgy adták-vették a választók személyes adatait, mintha csak egy kiló kenyérért mentek volna le a boltba. Az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint rengeteg csalás történhetett, országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult emiatt. Megtudtuk azt is, hogy kik csalhattak, köztük van például az Iránytű Párt, a Kell az Összefogás Párt, valamint a Rend és Elszámoltatás Párt. De még az LMP-s Ungár Péter ajánlása miatt is feljelentést tett valaki a rendőrségen.
Ha nem több milliárd forintnyi közpénz eltüntetéséről lenne szó, igazából nevetnénk a reakciókon, ahogy a kamupártok vezetői fogadták a kampánytámogatásaik elszámolását firtató kérdéseinket. Nézze végig a magyarázkodásaikat a lerázós sablonszövegtől a teljes önellentmondásig!
Tizennyolc olyan párt neve szerepel olvasóink leveleiben, amelynek biztosan nem írtak alá ajánlást, mégis szerepel a nevük és személyes adataik a jelöltek ajánlóívén. Felhívásunkra több tucatnyian kérték ki adataikat a választási irodáktól, s osztották meg velünk a tapasztalataikat. Amelyek lesújtóak ugyan, viszont tanulságosak.
Minden eddiginél több párt tudott országos listát állítani a választáson, a többségükről eddig a kutya sem hallott. Ezek a pártok százmilliókat igényelhetnek az államtól kampánytámogatásra. Van olyan párt, amelynek a vezetőjét épp azzal vádolják, hogy négy éve nem számolt el a 2014-ben kapott kampánytámogatással. Hiába szigorított a kormány, négy éve százmilliókat próbált behajtani az állam a kamupártokon, hiába, és félő, hogy most is ez lesz.
Ezzel egy olyan párt juthat több milliónyi kampánytámogatáshoz, amelyik már négy éve sem tudott elszámolni a pénzzel.
Nemcsak az ellenzéki szavazótáborban való zavarkeltés, hanem a bűncselekmények sorának gyanúját keltve behajthatatlanul eltűnő kampánypénzek is mozgatják a többes ajánlás rendszerével létrehozott kamupárt-generátort, amelynek fenntartásában egyedül a Fidesz-KDNP érdekelt. Egy bizniszpárt kisegítésével már le is bukott a kormányoldal, ám 2018-ban akár 6 milliárd 371 millió forintra is rúghat a választási színjáték számlája.
Hiába a szigorítás, a bizniszpártok láthatóan nem tartanak attól, hogy vissza kell fizetniük a kampánytámogatást, ha 1 százaléknál rosszabb eredményt érnek el az áprilisi választáson. Nem jelentéktelen összegről van szó: csak a listaállítással majdnem 1,7 milliárd forintra tesznek szert a kamugyanús pártok, ha pedig az egyéni jelöltjeiket is hozzávesszük, nagyjából 2,5 milliárd forint landol náluk. Bár a tavaly nem jogerősen négy év börtönre ítélt Szepessy Zsolt pártjának listáját nem vették nyilvántartásba, 65 egyéni jelöltje éppúgy elindulhat, mint a hozzá köthető két új szatellitpárt, amelyek legalább 16 választókerületben rokonokat, párokat indítottak egymás ellen. A Családok Pártja ráadásul nemrég egy székhelyszolgáltató telephelyére lett bejegyezve, de több más alakulat is mintha már készülne az eltűnésre. Találtunk üdülőbe és üres telekre bejegyzett, országos listát állító pártot is. A pártbiznisz elsősorban az ország szegényebb részein harapózott el, ott lesz lepedőnyi méretű a szavazólap.