K-Monitor Adatbázis

Az egyik kamupárt kétmillió forintért vásárolt médiaszolgáltatást egy szociális szövetkezettől, míg egy másik egyetlen számlán utalta át a közel 50 millió forintos kampánytámogatás teljes összegét egy műanyag termékeket gyártó cégnek.

Miközben a GDPR miatt most magyar vállalkozások tízezrei pánikolnak, és naponta kérdezgetik az alkalmazottaikat, hogy “ugye semmilyen ügyfél személyes adatát nem tárolod az íróasztalodon?!”, addig a kamupártok még néhány héttel ezelőtt is úgy adták-vették a választók személyes adatait, mintha csak egy kiló kenyérért mentek volna le a boltba. Az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint rengeteg csalás történhetett, országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult emiatt. Megtudtuk azt is, hogy kik csalhattak, köztük van például az Iránytű Párt, a Kell az Összefogás Párt, valamint a Rend és Elszámoltatás Párt. De még az LMP-s Ungár Péter ajánlása miatt is feljelentést tett valaki a rendőrségen.

Tizennyolc olyan párt neve szerepel olvasóink leveleiben, amelynek biztosan nem írtak alá ajánlást, mégis szerepel a nevük és személyes adataik a jelöltek ajánlóívén. Felhívásunkra több tucatnyian kérték ki adataikat a választási irodáktól, s osztották meg velünk a tapasztalataikat. Amelyek lesújtóak ugyan, viszont tanulságosak.

Minden eddiginél több párt tudott országos listát állítani a választáson, a többségükről eddig a kutya sem hallott. Ezek a pártok százmilliókat igényelhetnek az államtól kampánytámogatásra. Van olyan párt, amelynek a vezetőjét épp azzal vádolják, hogy négy éve nem számolt el a 2014-ben kapott kampánytámogatással. Hiába szigorított a kormány, négy éve százmilliókat próbált behajtani az állam a kamupártokon, hiába, és félő, hogy most is ez lesz.

Nemcsak az ellenzéki szavazótáborban való zavarkeltés, hanem a bűncselekmények sorának gyanúját keltve behajthatatlanul eltűnő kampánypénzek is mozgatják a többes ajánlás rendszerével létrehozott kamupárt-generátort, amelynek fenntartásában egyedül a Fidesz-KDNP érdekelt. Egy bizniszpárt kisegítésével már le is bukott a kormányoldal, ám 2018-ban akár 6 milliárd 371 millió forintra is rúghat a választási színjáték számlája.

Hiába a szigorítás, a bizniszpártok láthatóan nem tartanak attól, hogy vissza kell fizetniük a kampánytámogatást, ha 1 százaléknál rosszabb eredményt érnek el az áprilisi választáson. Nem jelentéktelen összegről van szó: csak a listaállítással majdnem 1,7 milliárd forintra tesznek szert a kamugyanús pártok, ha pedig az egyéni jelöltjeiket is hozzávesszük, nagyjából 2,5 milliárd forint landol náluk. Bár a tavaly nem jogerősen négy év börtönre ítélt Szepessy Zsolt pártjának listáját nem vették nyilvántartásba, 65 egyéni jelöltje éppúgy elindulhat, mint a hozzá köthető két új szatellitpárt, amelyek legalább 16 választókerületben rokonokat, párokat indítottak egymás ellen. A Családok Pártja ráadásul nemrég egy székhelyszolgáltató telephelyére lett bejegyezve, de több más alakulat is mintha már készülne az eltűnésre. Találtunk üdülőbe és üres telekre bejegyzett, országos listát állító pártot is. A pártbiznisz elsősorban az ország szegényebb részein harapózott el, ott lesz lepedőnyi méretű a szavazólap.