Sz. Gábornét 368 millió forintnyi csalással gyanúsítják – tudta meg a 24.hu, az összeg azonban ennél lényegesen több is lehet majd, hiszen hivatalosan nem mindenki követelte még vissza a pénzt csengeri asszonytól. Sz. Gáborné elismerte, hogy különböző vállalkozóktól és magánszemélyektől több százmilliót kapott. Azt azonban tagadja, hogy bárkit is szándékosan át akart volna verni. Állítása szerint arra kellett neki a pénz, hogy hozzájusson a mesés hagyatékhoz, és fedezze a külföldi kiadásait.
Valós értékénél milliárdokkal többet fizethetett ki az állami tulajdonú MVM egy szükségtelennek tűnő „termelésfelügyeleti” rendszerért; a lenyúlásgyanúra kurzusközeli politikusok árnya vetül.
Miután kedd este hazaszállították a csengeri örökösnőként ismertté vált Sz. Gábornét, a részletes vallomásában továbbra is azt állította, hogy létezik a 1300 milliárd forintos örökség, úgyhogy szerinte nem csapott be senkit, még Kósa Lajost sem.
Orbán Viktor kedvenc szociológusának állami Audival kutyát sétáltató egykori tanácsadóját hivatali visszaéléssel és csalással vádolják, de változatos indokokkal szabotálja a pert.
Továbbra sincs gyanúsítottja, így ismeretlen tettes ellen zajlik az a különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt folyó nyomozás, amit az egykori SZDSZ tartozásai ügyében rendelt el évekkel ezelőtt az ügyészség – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t az ORFK Kommunikációs Osztálya.
Ma tárgyalták a fővárosi törvényszéken Bogdán László, Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki megbízott volt munkatársának, személyi titkárának ügyét. Bogdánt közokirat-hamisítás, hivatali visszaélés, valamint nagyobb kárt okozó, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja az ügyészség.
A napokban adott tájékoztatást a Magyar Idők megkeresésére a Magyar Államkincstár arról, hogy összesen 2,2 milliárd forintot kellene visszafizetnie 13 kispártnak a felvett kampánytámogatások címén, ugyanis nem értek el egy százalékos eredményt a választásokon. Az új választási törvény szerint, amely éppen arra hivatott, hogy az anyagi haszonszerzés céljából pártot alapító csalókat kiszűrje; ilyen esetben minden, kampányra felvett pénzt vissza kell fizetni. A kincstár még május közepén kiküldte a felszólításokat, ennek ellenére a mai napig csak az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt tett eleget a visszafizetési kötelezettségnek. Az Összefogás Párt, a Családok Pártja és a Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek (Medete) Pártja a hírhedt, jelenleg is büntetőeljárás alatt álló Szepessy Zsolthoz köthető. A volt monoki polgármester ismerősei, korábbi munkatársai mindhárom pártban fellelhetők vezetőként, koordinátorként vagy jelöltként. Olyan családok is akadtak, ahol az egyik családtag az egyik, másikuk a másik párt színeiben indult el. Végül összesen több, mint 600 millió forint állami támogatást zsebeltek be, aminek jó eséllyel bottal lehet ütni a nyomát. A Családok Pártja és a Medete Párt már a legnagyobb igyekezettel sem elérhető, sem a korábban bejegyzett irodáikban, sem telefonon. Az Összefogás Párt megszűnését pedig a napokban jelentették be.
Miközben tizenötre nőtt a gyanúsítottak száma a Simonka György fideszes országgyűlési képviselő tulajdonában álló Magyar Termés TÉSZ Kft.-t érintő büntetőeljárásban, a becsődölt társaság vagyona már vissza is vándorolt a kormánypárti politikus köréhez – derítette ki a 24.hu. Mindez több szempontból is érdekes, leginkább azért, mert Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása szerint a vállalkozás összesen 973 millió forint kárt okozott Magyarország és az Európai Unió költségvetésének, amit a mai napig senki nem térített meg.
Kubatov Gábor nemrég azt írta a Fidesz választókerületi elnökeinek: csak feddhetetlen előéletű, erkölcsileg kikezdhetetlen jelöltek indítsanak az őszi választáson. Ennek ellentmond, hogy az ügyészség megvádolta méhkeréki fideszes polgármestert újraindítják.
Pár héten belül kiadhatják a svájciak a magyar hatóságoknak Sz. Gábornét – tudta meg a 24.hu. Ő az a titokzatos csengeri háztartásbeli asszony, aki évek óta azt állítja magáról, hogy 1300 milliárd forintnyi vagyont örökölt. Az asszony befektetési tanácsokat kért Kósa Lajostól, akivel többször is találkozott, és egy megállapodást is aláírtak közjegyző előtt. Kósa elismerte a dokumentum valódiságát, de csalónak nevezte Sz.-nét, aki április elején elhagyta az országot, még az előtt, hogy az ellene csalás gyanújával nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda beidézte volna kihallgatásra. Ezt követően európai elfogatóparancsot adtak ki ellene, majd elfogták. Sz.-né politikai menedékjogot kért Svájcban.
