Bánki Erik és Csizi Péter (akkori) fideszes országgyűlési képviselők neve rendre felmerült az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb baranyai korrupciós botránya, a 2015-ös pécsi buszbeszerzés, elhíresült neve szerint a Volvo-gate kapcsán. Az európai parlamenti választások előtti kampányban a Momentum nem csak őket, de egy harmadik szereplőt is megemlített név szerint a Volvo-üggyel összefüggésben. Feltételezett szerepükről azonban most szót ejtünk, miután álláspontunk szerint közügyről, és közpénzt érintő milliárdos korrupciós ügyről van szó.
Legújabb írásunkban, azaz a harmadik részben megírjuk, hogy a nyomozás a végéhez közeledik, illetve a nagy kirakós egy, eddig részletesen általunk sem tárgyalt epizódjára, a Tüke Busz Zrt. hitelfelvételére mutatunk rá. Annak jelentősége felett eddig vagy elsikkadtak az ügyről beszámoló médiumok, avagy nem ismerték pontosan a részleteket. Márpedig ez az ügylet nem csak szokványos nem volt, de szabályos sem. Habár a hitelező bank ennek ellenkezőjét állítja, és a pécsi közgyűlés kormánypárti többsége is megszavazta az ügyletet. Ami azért is érdekes, mert a pécsiek számára előnyösnek nem mondható tranzakcióról beszélünk. Ráadásul a hitelfelvételnek köszönhetően nem csak a buszbeszerzést tudta Pécs és a Tüke Busz megvalósítani, de az egyszersmind lehetőséget teremtett arra, hogy több száz millió forintnak megfelelő eurót “eltüntessenek” az ügy kulcsfigurái.
Kifejezetten sokat áldozott az Audi azokra a korábbi szántókra, ahol később az autógyártó logisztikai központja épült fel.
A Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ellen bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás ügyében nemrég született vádirat. A Narancs birtokába került tulajdonilap szerint a kormánypárti politikus már 2015-ben rossz pénzügyi helyzetbe került.
Míg a nyolcadik kerületi választási bizottság eleget tett a Fidesz-KDNP kérésének, és két, feltételezésen alapuló cikk miatt elmarasztalta Pikó Andrásékat, a Fővárosi Választási Bizottság megváltoztatta a határozatot.
Különös jogerős ítélet született a Napi.hu által bemutatott aranyhamisítási ügyben: a több milliárd forintos csalást mindössze ötéves szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság, valamint az elcsalt pénzt sem kell teljes egészében visszafizetnie a vétkesnek. Az elzárás pedig maximum két év lehet.
Zavarba ejtő levelet kapott kézhez július végén több budapesti lakos – tudta meg lapunk. A Központi Nyomozó Főügyészség kereste meg őket azzal, hogy a nevük egy, a választás rendje elleni bűntett miatt indított nyomozás ügyében merült fel, ezért „indokolt tanúként való kihallgatásuk”. A tájékoztatás szerint a 2018-as országgyűlési választás idején a Lehet Más a Politika (LMP) jelöltje, Ungár Péter számára adtak ajánlást az érintettek neve és személyes adatainak felhasználásával. Ezért a főügyészség írásbeli vallomástételre szólította fel a levél címzettjeit, amelyben nemcsak arról kell nyilatkozniuk, hogy valóban támogatták-e Ungár Pétert az ajánlásukkal, de ha 2018-ban nem adtak ajánlást egyik jelöltnek sem, akkor meg kell mondaniuk, az elmúlt tíz évben „mikor, kinek és milyen körülmények között” adták meg a személyes adataikat, illetve aláírtak-e ajánlóívet.
A NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése alapján indult ügyben az országgyűlési képviselő mentelmi jogát a legfőbb ügyész indítványára az Országgyűlés felfüggesztette, majd az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Simonka Györgyöt, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését.
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő kedden egy újabb Korrupcióinfó című sajtótájékoztatón tárta fel a Microsoft-botrány néhány újabb részletét, erről a Facebookon is beszámolt.Mint ismert, a Microsoft Magyarország – ami az amerikai cég leányvállalata – 2013 és 2015 között a szoftverértékesítések árrését növelte, és az így keletkezett többletet „korrupt célokra” használta. A csalássorozat lényege: állami szervek úgy vásároltak Microsoft licenceket, hogy közbeiktattak pár megbízható közvetítő céget, amiknél óriási (40 százalékos) profit keletkezett.
