K-Monitor Adatbázis

Elkezdődött az Európai Bizottság és a magyar kormány között az a tárgyalás, amelynek végén kiderül, mennyi pénzt veszít az ország a kormányfő vejének volt érdekeltsége miatt.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság indított vizsgálatot Tényi István Elios-ügyben tett bejelentését követően. Az eljárásban a legfőbb ügyész arról adott tájékoztatást, hogy az OLAF főigazgatója 2017. december 22-én tett javaslatot arra, hogy Magyarország Ügyészsége költségvetési csalás miatt indítson eljárást az Elios Zrt. által megvalósított, az Európai Kohéziós Alapból támogatott magyarországi közvilágítási projekt miatt.

Polt Péter megpróbálja letromfolni az OLAF vezetőjét, és azt bizonygatja, hogy itt komoly nyomozás folyik Elios-ügyben. Az élet és a posta azonban rácáfol erre.

Alig volt olyan ellenzéki önkormányzati képviselő, aki időben tudhatta, hogy a városa Tiborcz Istvánékkal akar közvilágítást fejleszteni. A képviselő-testületek többsége nem szavazhatott arról, hogy kivel szerződjön a település, ők csak az eredményhirdetés után szembesültek az Elios győzelmével. Vagy még akkor sem.

Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Az Eliossal együtt menetelő vállalkozások között az ágazat nagy múltú szereplői éppúgy felbukkannak, mint NER-barát kurzuslovagok. Nem állítjuk, hogy az összes érintett cég részt vett a közbeszerzések körüli visszaélésekben: azt elvileg a nyomozó hatóságok feladata lenne kideríteni, hogy ki vett részt tudatosan a közpénzszivattyúban.

Az Elios pályázataiban az a legmeglepőbb, hogy mennyire hanyag és átlátszó módszerekkel csaltak. Összeszedtük az öt legátlátszóbb trükköt, ami igazán szemet szúrhatott volna valakinek idehaza is. A hévízi esetben például a másik két pályázó ajánlata mind a 48 költségvetési tételben pontosan ugyanannyival volt drágább az Eliosénál.

Az utóbbi hetekben sorra derültek ki részletek arról a szervezettnek tűnő csalássorozatról, amelynek során a miniszterelnök veje és néhány kollégája alaposan megszedte magát az Európai Unió és a magyar állam pénzén. Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) összesen 35 közbeszerzést vizsgáló jelentése – amelyet a 24.hu szerzett meg és dolgozott fel cikksorozatban – csalás és szervezett bűnözés gyanúját veti fel azon körülmények miatt, ahogyan számos önkormányzat az akkor Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Innovatív Zrt.-vel szerződött a közvilágítás modernizálására.

„Az OLAF azt vélelmezi, hogy ha történt is szabálytalanság, azt nem az önkormányzatok szintjén lehet megtalálni. Mezőhegyes esetében én sem vélelmezem azt, hogy a mi szintünkön történt volna szabálytalanság. Az előkészítés, a közbeszerzés szabályoknak megfelelően történt, a kivitelezés az áramszolgáltató figyelme alatt valósult” – így válaszolt az Elios-ügyben feltett kérdéseinkre Mitykó Zsolt, Mezőhegyes független polgármestere.

Ma reggel "fény derült" az Elios-botrány újabb részletére, tudniillik arra, hogy a kormány közel egymilliárd forint állami pénzt öntött Tiborczék lámpabizniszébe, átvállalva így bizonyos önkormányzatok önrészét.

Bár hetek óta tart az Elios-botrány a 24.hu birtokába jutott OLAF-jelentés miatt, a kormány eddig egyetlen szóval sem jelezte, hogy a magyar adófizetők pénzéből is ráköltöttek közel egymilliárd forintot tizennégy gyanús közvilágítási projekt finanszírozására. A Miniszterelnökség ugyanis több önkormányzat önrészét kifizette, így nekik semmibe sem került a túlárazott lámpacsere.