K-Monitor Adatbázis

Csányi Sándor (Jászárokszállás, 1953. március 20. –) magyar közgazdász, bankár, üzletember. A 2022-es Befolyás-barométer szerint Orbán Viktor után ő Magyarország 2. legbefolyásosabb személye. A 2023-as Forbes-összesítés 1,6 milliárd dollárosra becsült vagyonával Csányit a világ 1859. leggazdagabb embereként tartja számon. 

1992 óta az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója. 2010 óta a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, 2018-tól a FIFA alelnöke, illetve tagja az UEFA pénzügyi bizottságának és a professzionális futball stratégiai tanácsának. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Csányi az agrárszektorban is jelentős érdekeltségekkel rendelkezik: Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari befektetője lett a Bonafarm-csoporton és a KITE Zrt.-n keresztül. Emellett az OTP-vezér a turizmusban is hasít: az MTÜ Kisfaludy-programjának keretein belül például eddig összesen 15,5 milliárd közpénzt nyert el. Garancsi Istvánnal és Hernádi Zsolttal közös, tihanyi luxusszálloda-beruházásuk, vállalkozása, a B.A. 1 Ingatlanforgalmazó Kft. pedig további 550 milliót kapott a balatonfüredi UNI Hotel kikötőjének fejlesztésére.

Erős János (1955-) a baloldalhoz köthető bankár, a Magyar Fejlesztési Bank volt vezérigazgatója (2002-2010). A vezetése alatt álló Kereskedelmi és Hitelbank 1997-es privatizációjakor ő és vezérkara 150 millió forintnyi részvényt vehetett meg névértéken, amit utóbb a K&H brókercége 270 százalékos árfolyamon vásárolt vissza, a pénzt pedig évi 35 százalékos garantált hozamra forgatta – Erős ekkor alapozta meg a vagyonát. Offshore-iratokból és az osztrák Falter által idézett osztrák cégpapírokból kiderül, hogy Heirich Pecina Collegia nevű magánalapítványa 2007 végén eladott egy Wintercastle nevű céget körülbelül 50 000 euróért (mintegy 15,5 millió forint) a panama bejegyzésű Garuda Group-nak. Az offshore-papírok szerint a svájci UBS banknál számlával is rendelkező Garuda tulajdonosa Erős János volt. A Garudától történt hitelfelvétel feltűnt a könyvvizsgálóknak, akik megállapították, hogy „a könyvvizsgálók részéről a vizsgált társaságnál nem találtunk objektív pénzügyi indokot a hitelfelvételre”.