K-Monitor Adatbázis

Csányi Sándor (Jászárokszállás, 1953. március 20. –) magyar közgazdász, bankár, üzletember. A 2022-es Befolyás-barométer szerint Orbán Viktor után ő Magyarország 2. legbefolyásosabb személye. A 2023-as Forbes-összesítés 1,6 milliárd dollárosra becsült vagyonával Csányit a világ 1859. leggazdagabb embereként tartja számon. 

1992 óta az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója. 2010 óta a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, 2018-tól a FIFA alelnöke, illetve tagja az UEFA pénzügyi bizottságának és a professzionális futball stratégiai tanácsának. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Csányi az agrárszektorban is jelentős érdekeltségekkel rendelkezik: Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari befektetője lett a Bonafarm-csoporton és a KITE Zrt.-n keresztül. Emellett az OTP-vezér a turizmusban is hasít: az MTÜ Kisfaludy-programjának keretein belül például eddig összesen 15,5 milliárd közpénzt nyert el. Garancsi Istvánnal és Hernádi Zsolttal közös, tihanyi luxusszálloda-beruházásuk, vállalkozása, a B.A. 1 Ingatlanforgalmazó Kft. pedig további 550 milliót kapott a balatonfüredi UNI Hotel kikötőjének fejlesztésére.

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.