Nem akárhol épülhet meg a keleti nyitás eddig legnagyobb presztízst hozó beruházása, az ellenzék fellegvára adhat otthont a Teslát is előző kínai e-autó-gyártónak, a BYD-nek. Cserébe Botka László polgármester városa pont úgy viselkedik, ahogy a fideszes települések.
Most is megemelték Rogán Antal kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos keretét, ezúttal négy milliárd forinttal.
Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.
A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség bűnszervezetben elkövetett hivatali korrupciós és költségvetést károsító bűncselekmények miatt folytat nyomozást három pénzügyőr és öt társuk ellen, mert a gyanú szerint zárjegy nélküli cigaretták szállítására kialakított autókat engedtek át a tompai határátkelőn – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.
Fokozottan védett élő szervezet egyedére elkövetett természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, miután egy teherautóval homokot hordtak egy évek óta pihenő homokbányából. Akkor, amikor a partifecskék már költöttek a homokkúpban.
2018-ban a katasztrófavédelem megbüntette és szennyezéscsökkentésre kötelezte a hódmezővásárhelyi strandot, mert többféle káros anyagot tartalmazó szennyvizet engedett a Hódtó-Kis-tiszai csatornába. Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint azonban a valódi szennyező a helyi távhőcég, ami tisztítatlanul engedi a fürdő melletti élővízbe a termálvizet.
Az Európai Unió 3,1 milliárd forintot adott Csongrád megye 17 településének, hogy javítsanak a fertőzött ivóvíz minőségén. A fejlesztés megvalósult, viszont a víz sárga és büdös lett. Két éve nem sikerül orvosolni a 43 ezer embert érintő problémát. Aki teheti, kényszerből csak bolti ásványvizet iszik, a szegényebbek pedig konténerekből tölthetnek tiszta vizet a flakonjaikba. Lázár szerint néhányaknak börtön járna a botrányos beruházás miatt, de egyelőre nem találták meg a felelősöket. Bár a helyzet tragikus, lehet még rosszabb is: ha Brüsszel visszakéri a pénzt a térség önkormányzataitól, a kis települések biztosan csődbe mennek. Az emberek pedig majd ennek is megihatják a levét.
