K-Monitor Adatbázis

A legolcsóbb ajánlatot adó céget választotta a Márki-Zay Péter vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat a helyi buszközlekedés ellátására. A verseny vesztese az eddig szolgáltató helyi családi cég, amely megszenvedte az utóbbi három évet, amikor az ellenzéki vezetésű önkormányzatnak dolgozott.

Márki-Zay Péter polgármester szerint lehet, hogy a Balaton Busz indulása nem „teljesen véletlen és spontán”, a jelenlegi szolgáltató pedig úgy véli, a győztes nem felelt meg a pályázati kiírásnak.

A Volánbusz 300 milliót követel a várostól egy szerződés alapján, amiről most a Kúria is kimondta: semmis.

A birtokunkba jutott dokumentum szerint a V-Híd úgy jelentette készre a vonal biztosítóberendezését, hogy „a MÁV vizsgáló kollégái korlátozottan fértek hozzá”, így nem tudták megfelelő módon megvizsgálni.

A Szabad Európa több, egymástól független forrásból származó információi szerint a V-Híd anyacégének vasúti biztosítóberendezésével volt gond.

A V-Híd saját leánycége biztosítóberendezését telepítette a vasútvonalra, a MÁV azonban ragaszkodna azokhoz a típusokhoz, amelyeket eddig használt. Nem biztos, hogy most nem Mészáros Lőrinc cégének van igaza. A MÁV szerint alaptalan a felvetés.

A V-Híd „a kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémákra” hivatkozva állíttatta le a munkálatokat az alvállalkozókkal.

A tervezett sebességet és a menetidőket sem lehet tartani a Hódmezővásárhelyet Szegeddel összekötő villamos-vasúton. A megvalósíthatósági tanulmányban állítólag még 10 perces követésről sem volt szó, annak lehetőségét csak Lázár János kérésére kezdték vizsgálni. A szakemberek már októberben arról beszéltek, hogy a valóság eltérhet a tervektől, ezért szerettük volna elolvasni az eredeti tanulmányt, hogy kiderüljenek a 72 milliárdos beruházás pontos részletei. Közadatigénylésünket azonban elutasította a MÁV Start Zrt., ezért úgy döntöttünk, perelünk az adatokért.

Gőzerővel folynak a munkálatok a szerbiai szakaszon, de számos a kérdés, és nincs mindegyikre válasz.

Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben sokat ígért a megyei jogú városoknak, egyebek között azt, hogy 2018-ig minden magyarországi autópálya eléri az országhatárt. A határidő lejárt, és még mindig van olyan beruházás, amelyik el sem kezdődött. Az azonban már látszik, hogy kik járhatnak jól a Modern Városok Program útépítéseinél.