K-Monitor Adatbázis
language

Akták:
Csornai napelemgyár highlight_off
Kulcsár-ügy highlight_off

Csornai napelemgyár

Csornai napelemgyár

Az EcoSolifer Kft. napelemgyár beruházásának híre 2011-ben röppent fel, mint egy nemzetközi viszonylatban is kimagasló, innovatív cég születése. A céget 2010-ben alapította Haidegger Ákos, közösen Kerék Csabával, illetve a nevével fémjelzett, tőzsdén is jegyzett Kartonpack Dobozipari Nyrt.-vel , amelynek közvetve 26 %-os részesedése volt a cégben. Kerék Csaba ellen ekkor büntetőeljárás folyt, mint a Kulcsár–ügy másodrendű váltottja, vagyonát az eljárás során zárolták. Az Eximbank közbenjárásával a későbbiekben Kerék Csabát kiszorították a cégből, ugyanis a Bank nem szívesen vállalta volna így a beruházás hitelezését.   

 

Az EcoSolifer Kft. csornai beruházásának hivatalos kezdete 2014. június 25-e volt, szeptemberben pedig Áder János köztársasági elnök szülővárosában ünnepélyes keretek között letette a gyár alapkövét. A Kft. honlapja szerint a napelempark 80 ezer átlagos magyar háztartás energiaellátását biztosítja, a gyár pedig jelentős munkáltató is lesz, 200 embert tervez foglalkoztatni. 2014 szeptemberében Szijjáró Péter arról beszélt, a magyar kormány 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segíti a gyár megépülését. Erről a támogatásról nem ír a cég hivatalos honlapja, ugyanakkor nevesít egy másik támogatást,  1,898 milliárd forint értékben, melyet a Széchenyi 2020 program keretein belül, javarészt uniós forrásból nyertek el. Ezt a támogatást a Nemzetgazdasági Minisztérium bírált el. Még ugyanebben az évben, az állami pénzből gazdálkodó, a Külügyminisztérium alá tartozó Eximbank 22,4 millió eurós, illetve 363,6 millió forintos hitelt folyósított a részben svájci tulajdonú EcoSolifer Kft.-nek.

 

A beruházás tervezett befejezési időpontja 2015. december 31-e volt. A csarnok 2016 júniusában lett kész, a terület közművesítését azonban az önkormányzat végezte el az év augusztusában 24 millió forintért. A társaság ekkor azt ígérte, hogy az üzem beindulása 2017 tavaszára van ütemezve, ám ez nem történt meg. 2017 szeptemberében Magyar Zoltán (Jobbik) az ügyészséghez fordult, melynek nyomán az ügyben nyomozás indult. Ez az  ügy azóta lezárásra került, bűncselekmény hiányában a vádakat 2018. február 2-án ejtették. Az  Exim által folyósított hitelek sorsa azonban továbbra is ismeretlen. 2018 augusztusában a Kisalföld arról írt, a gyártás jövő év elején indul be, ám ezt hivatalosan a cég nem kommentálta. Még ebben a hónapban egy állampolgári bejelentés alapján az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) alaposan áttekintette az ügyet és hivatalos vizsgálatot kezdeményezett a pénz felhasználását illetően. A hvg.hu megkereste az EcoSolifer Ktf.-t, azonban az nem ismert el  az OLAF vizsgálat tényét. Az Exim nem cáfolta magát a vizsgálatot, azonban az azokban foglaltakat banktitoknak minősítette. 2018. szeptember 13-án Vadai Ágnes kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész azt válaszolta, mivel az ügyben korábban történt ugyan feljelentés, ám azokat a vádakat az ügyészség bizonyíték hiányában ejtette, így most nem nyomoznak. A beruházás már több, mint 2 éves csúszásban van, a közpénzek megtérülésére csekély az esély.

tovább

Kulcsár-ügy

Kulcsár-ügy

Szász Károly PSZÁF elnök 2003 nyarán történt megveretése után kapott fokozott figyelmet a Pannonpast ügyében végzett PSZÁF vizsgálat. Ebből kiderült, hogy a K&H Equities jelentős szerepet játszott a Pannonplast Rt. részvényeinek szabálytalan felvásárlásában, amelyet érthetetlen módon részben az Állami Autópálya-kezelő Rt. finnaszírozott. Közben a K&H belső ellenőrzése során is napvilágra került számos visszásság, többek között, hogy az Equities irreálisan magas hozamú befektetéseket ajánlott potencális ügyfeleinek.  Az ügyleteket a bank egyik igazgatója, Kulcsár Attila koordinálta. Az ügy kapcsán felmerült több állami vállalat, politikus és vezető üzletember neve is. 


A Pannonplast-ügy kirobbanása és Kulcsár Attila lelepleződése – ő a K&H Equities, a pénzintézet brókercégének teljhatalmú ura, és bár a bíróságon ez nem bizonyosodott be, többek szerint Rejtő E. Tibor vezérigazgató pártfogoltja volt – után elapadt a pénzcsap. Nem volt tovább mihez nyúlni, ha valamelyik vip ügyfél a pénzét követelte. A piramisjátékra hajazó rendszer napok alatt összeomlott, mindenki mosta a kezeit, és Kulcsárra mutogatott. A nyomozás többször félresiklott, és emiatt elhúzódott. Ebben az is közrejátszhatott, hogy az ügy főnyomozóját, az azóta ügyvédként praktizáló Molnár Csabát koholt vádakkal bíróság elé állították, ahol évekkel később felmentették, de addigra rendőri karrierjét már végérvényesen tönkretették. Az első eljárásban született többéves börtönbüntetéseket és felmentéseket egyaránt tartalmazó ítéletet másodfokon hatályon kívül helyezték, és évekkel a nyomozás kezdete után vita robbant ki az igazságszolgáltatás berkein belül, hogy amit Kulcsár és társai tettek, az valóban sikkasztás, vagy esetleg csalás. A megismételt eljárásban az ügy névadóját, Kulcsár Attilát hat év hat hónap szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék. Az ítélőtábla 2017. április 20-ától tárgyalja az ügyet másodfokon. 

tovább
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1
library_books Index
calendar_today 2018. szeptember 19.
launch Teljes cikk
launch Cikk az archive.org-on

Iszonyú marakodás megy egy debreceni cégért

A Kulcsár-ügy másodrendű vádlottja, Kerék Csaba és a bennfentes kereskedelem miatt az MNB által elmarasztalt Fintha-Nagy Ádám ügyvéd mellett még az állam is harcol a nyereséges debreceni tőzsdei cég, a Kartonpack Nyrt. kontrolljáért. A történetben gyakorlatilag minden létező jogi eljárás felbukkan, ami csak kínos lehet egy cégnek, de senki sem képes végleg legyűrni a másikat.
Csornai napelemgyár Kulcsár-ügy Fintha-Nagy Ádám Kerék Csaba Britton-csoport EcoSolifer Kartonpack Nyrt. Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt. bennfentes kereskedelem háttér hitelezés papír és irodaszer
Találatok: [1]  Oldalak:   1