K-Monitor Adatbázis

A „csengeri örökösnő” állítása szerint a számlájára befolyó pénz egy része valójában nem is az övé, hanem Kósáé volt, csak a számláját adta volna „kölcsön”. Az ügyészség sem Kósa Lajost, sem a vele és az asszonnyal Zürichben tárgyaló svájci bankárokat nem szeretné bíróság elé citálni.

A kedd este megjelent Magyar Közlönyben három ügyet emel ki egy friss kormányrendelet a veszélyhelyzet idején. Eszerint a 2022. évi magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság budapesti, szegedi, tatabányai és debreceni helyszíneken történő megrendezése érdekében szükséges beruházások a 2020. évi Dubaji Világkiállításon (amelyet egy évvel elhalasztottak, várhatóan októberben nyílik meg) történő sikeres magyar megjelenéshez szükséges beruházások továbbá a Kelet-Magyarországi Versenypálya Korlátolt Felelősségű Társaság által a Magyarországi MotoGP megrendezésére irányuló vagyoni értékű jog megszerzése kiemelkedően fontos közérdek,

Az állami turisztikai ügynökség tavaly mintegy 32 milliárd forint támogatást osztott szét fideszes önkormányzatok között, az ellenzékiek 68 milliót kaptak.

2020-ban a tavaszi járványkezelés részeként a Magyar Turisztikai Ügynökség 85 milliárd forint támogatást osztott szét, de hogy a támogatások szétosztásáról kik és mi alapján döntöttek, azt a mai napig nem tudni. (A Kisfaludy néven futó támogatási programban 2030-ig összesen 300 milliárdot terveznek kiosztani.)

Négyszer is találkozott Svájcban Kósa Lajos azzal a csengeri örökösnővel, akiről azt hitte, hogy mesés örökség birtokosa. Egy alkalommal Zürichben két bankban és egy ügyvédnél is jártak közösen, hogy a fideszes politikus rendelkezhessen a nő állítólagos svájci bankszámlája felett. Az egyik privát bankban exkluzív környezetben fogadták őket.

Az Orbán-kormány két kézzel szórja a pénzt a betonelem gyárakat építő, közbeszerzéseken is villogó beruházóknak, többnyire a számla felét állja közpénzből. Milliárdokról van szó, melyekből modern gyárak születnek. Szíjj László a milliárdos cégvezető Debrecenben erősítette építőipari kitettségét, és megvette az ottani legnagyobb transzportbeton-gyártó vállalkozást. Bodrogi Bau Kft. Hódmezővásárhelyen építheti fel saját előregyártott betonelemeket előállító üzemét, a cég 565 millió forintot költ erre, ennek felét közpénzből. Nagytőke (micsoda név!) faluban húzott fel egy látszóbeton elemeket előállító üzemcsarnokot a Molcza Kft. Másfél milliárd forintba kerül, a felét a Növekedési Hitel Programból fedezik, a kormány (vagyis mindenki) állja a számla egytizedét (133 millió forintot), a többit kellett önerőből előteremteni.

Szíjj László milliárdos üzletember cégei felvásárolták azt a debreceni építőipari társaságot, amellyel eddig riválisok voltak a BMW-gyárhoz kapcsolódó infrastruktúrafejlesztési közbeszerzéseken.

Zárt ajtók mögött szavazta meg a szenátus, hogy alapítványi egyetem legyen az intézmény.

Hetek alatt vezényelnék le az egyetemi modellváltást az orvosképzést nyújtó egyetemeknél. Bár az intézmények hivatalosan maguk kérhették ezt, több jel is arra utal, hogy valójában belehajszolják őket a nagyobb önállósággal, több pénzzel és régiós vezető szereppel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fenyegető váltásba. Mindezt lehetőleg még azelőtt sínre tennék, hogy élesedne az orvosok jogállásáról szóló törvény.

Pár hét múlva kevesebb állami egyetem lesz, mint nem állami, de nagyon úgy tűnik, hogy tovább fogynak az előbbiek.