A Mészáros Lőrinc kizárólagos tulajdonába tartozó V-Híd Zrt. építheti meg a Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez, vagyis a leendő BMW-gyárhoz tartozó vasútépítés két újabb projektjét. A kétrészes tenderen összességében 13 milliárd forintról döntött a NIF. Ugyancsak a V-Híd valósíthatja meg a Balmazújvárosig húzódó vasútvonal fejlesztését, korszerűsítését.
A Macs Ipari Park Terminál fejlesztése az eredetileg becsült 658,5 millió forint helyett 2 milliárd 31 millió forintba, míg a Fatér állomás fejlesztése nevű projekt a becsült 8 milliárd 620 millió forint helyett 10 milliárd 856 millió forintba fog kerülni. Ennél is zsírosabb a Macs–Balmazújváros közti szakasz korszerűsítése, melynek ára a tervezett 25 milliárd forintról emelkedett csaknem 35,5 milliárd forintra.
Így Mészáros Lőrinc néhány nap alatt több mint 48 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el.
A lakosok beleszólást akarnak abba, hogy mi épül a mezőgazdaságtól elvett déli ipari övezetben. A városvezetés és a lakosok között a Civil Fórum Debrecen Egyesület próbál közvetíteni.
Hiába folyt be 11 milliárd forintnyi osztalék az államtól kapott részvények után a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványhoz, a tavalyi évet majdnem 9 milliárdos veszteséggel zárták, ami az előző évinek a százhúszszorosa.
Minden képzeletet felülmúló pénzbőség jellemezte az egyetemek többségét is befaló közérdekű vagyonkezelő alapítványok tavalyi évét. A jólét elnyomja a kritikus hangokat, miközben közpénzből etetik a kormány holdudvarát, és terjesztik a szélsőségektől sem mentes konzervativizmust.
Állami tízmilliárdok folynak ki strandokra és fürdőkre, amelyek a települések utolsó szabad bevételét adhatják, míg divatos helyeken a kormányhoz közel álló befektetők profitját hizlalják. Az adóján keresztül a belépőjegyet duplán megfizető polgár pedig csak lesi az árak emelkedését.
Bár a magyarországi olimpiarendezés ábrándját a bizonytalan jövőbe száműzte egy egyszerű népszavazási kezdeményezés, a kormány „Bicskéig meghosszabbítva” is tető alá hozta a tervezett beruházások nagy részét.
Személyes, presztízs- és hatalmi okokból rázta össze a múzeumi szférát a hatalom, miközben a gigantikus épületek és a lenyúlás vonzóbbak számára, mint a tartalom.