K-Monitor Adatbázis

Személyes, presztízs- és hatalmi okokból rázta össze a múzeumi szférát a hatalom, miközben a gigantikus épületek és a lenyúlás vonzóbbak számára, mint a tartalom.

Szimbolikus, ahogyan néhány hete megadta magát, és a kerítést áttörve a falun átvezető szigetközi útra dőlt a hédervári kastély egyik fája, óriási szerencsére nem esett senki fejére. A kastély sorsát perek kísérik, most épp egy 600 milliós, miközben évek óta bezárva vár felújításra, látogatókra, alkotókra, rendezvényekre. Tulajdonosát néhány hete a Demeter Szilárdhoz köthető alapítványba tolták.

Cégmetamorfózison megy át a Petőfi Kulturális Ügynökség, amelyet több tízmilliárd forint közpénzből építenek tovább.

A pályázat azért is érdekes, mert ez az első, hogy a korábbi óbudai polgármester, Bús Balázs már az NKA alelnökeként felügyelhette a folyamatokat. Az más kérdés, hogy már a pályázat kiírása és elbírálása sem ment zökkenőmentesen, a pályázati nyertesek között pedig érdekes összefonódásokra leltünk. Például felbukkant három céggel is az egykori ELTE HÖK-elnök, Bubla Áron, aki 2013-ban bukott bele egy gólyatábori szexuális zaklatási botrányba, amit megpróbált eltussolni. Demeter zenekarában is volt olyan, aki jól járt a pályázaton.

Állami milliárdokból indult újságíróoktatás 2019-ben, ám a képzés körül nagy a titkolózás. A Szabad Európa az elmúlt hónapokban több olyan diákkal is beszélt, akik részt vesznek vagy részt vettek az oktatásban, ezen beszélgetések alapján született meg ez a cikk. Természetesen próbáltuk elérni a tanulmányi igazgatót is, hogy válaszoljon kérdéseinkre, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amennyiben kapunk, írásunkat természetesen frissítjük. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója 2019 nyarán jelentette be, hogy intézménye átvette a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t (NTGN). A főigazgató akkor arról beszélt, hogy az irodalmon túl más területeken is szükség van továbbképzésre.

Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül.

A budai Víziváros egyik legszebb, dunai panorámás épületének egy részét egy tavaly decemberi kormányrendelet a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. vagyonkezelésébe adta. A Budapest I. kerület Bem rakpart 6. alatti Andrássy Palotában tavaly év végéig a kerületi művelődési ház működött. Az épületben a közelmúltig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projekt keretében egy Andrássy Emlékmúzeumot terveztek létrehozni. Ezzel szemben az év végi rendelet már egy “alternatív zenei műhelyek múzeuma és könnyűzenei központ” kialakításáról szólt. Hasonló nevű céget – Velünk Élő Legendák Könnyűzenei Örökségünk Megőrzéséért – alapított tavaly a letelepedési kötvényekből profitáló ügyvéd, Kosik Kristóf, aki a társaságnak épp ebben az épületben bérelt irodát.

Az Andrássy- és a Zichy-rezidenciát is megszerezte a NER, az egyetemekhez hasonlóan közérdekű vagyonkezelőbe vitték ki az állami tulajdont. Megmutatjuk, miért és mire kell nekik.

A Zichy-kastély után most Andrássy-palotát kapja meg Demeter Szilárd, amit a Hajógyári-sziget déli csücskével együtt az egyetemekhez hasonlóan közérdekű vagyonkezelő alapítványba szerveznek ki.

Mind megkapta Demeter Szilárd a Hajógyári-sziget szinte teljes déli területét, benne a Hadrianus-palotával, fél tucat más műemlékkel, az egykori hajógyár épületekben működő bezárt szórakozóhelyekkel.