K-Monitor Adatbázis

Elsőre érthetetlen, miért a külügy kezel egy budapesti műemléket és az oda tervezett múzeumot, illetve hogy a külügy ugyanezzel a mozdulattal miért ad át vagy oszt meg ennyi hatáskört egy ismeretlen alapítvánnyal. De nem sokkal később a HírTV megírta, hogy kik a Gül Baba Tübéje Alapítvány tagjai.

A kormány bőkezűen hozzájárul ahhoz, hogy felújítsák, majd múzeummá nyilvánítsák Gül Baba türbéjét. Stratégia is készül a Magyarországon található oszmán–török kulturális értékek megőrzéséről.

A PestiSrácok-hu azonban külügyi forrásokból megtudta, Zaid Naffát 2003-ban, azaz a szocialisták kormányzása alatt iktatták be, hiába próbálja az LMP-s Demeter Márta ennek ellenkezőjét bizonyítani.

Az azeri feketekassza lelepleződése sem tántorította el a magyar kormányt attól, hogy tovább közeledjen a bakui kormányhoz: Szijjártó Péter Bécsben, az EBESZ minisztertanácsi ülésén megállapodásokat írt alá azeri kollégájával.

Az IRNA hírügynökség memorandumot emleget – vagyis (ahogy arra Varga Mihály is utalt) szó nincs még végleges egyezségről –, illetve elárulja a lényeget is, hogy a perzsa Ikarus-boomot az állami tulajdonú Eximbank 162 millió dolláros (nagyjából 43 milliárd forintos) hitele segíti, legfeljebb 10 éves lejárattal. Érdekesség, hogy idén februárban Szijjártó Péter külügyminiszter még „több száz autóbuszról” és 85 millió eurós (100 millió dolláros) hitelről beszélt.

Varga Mihály szerint Magyarországnak azért éri meg a Budapest és Belgrád közti, 750 milliárd forintos vasúti beruházás, mert ennek köszönhetően mi lehetünk a kínaiak európai vámközpontja. A vámbevételek pedig jelentősen megdobhatják a magyar költségvetést. Megnéztük, hogy az elérhető adatok alapján mennyi pluszpénzre számíthatunk a kínai vámból. Nem valami sokra.

Úgy tűnik, Magyarország a négyes metró után újra talált magának egy tök értelmetlen és látszólag átgondolatlan infrastrukturális beruházást a közlekedésben, amire elverhet egy csomó pénzt. A Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának kínai hitelből való felújítására nehéz racionális érveket találni. A kormány szerint azonban vannak ilyenek: a hivatalos szlogen szerint ez a beruházás hozza majd el a kínai gazdasági Kánaánt. Más vélemények szerint politikai gesztustételről van szó, Brüsszelben pedig nem értik a dolgot, és balhé lehet belőle. De az is megeshet, hogy ez is csak az oligarchafinanszírozásról szól. Összeszedtük a lehetséges magyarázatokat.

Kevés sikert hozott a két éve nagy hanggal meghirdetett déli nyitás, amelyben főszerepet szántak a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alatt álló Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek (MNKH).

Nem mintha sok kérdés lett volna azzal kapcsolatban, ki lesz a befutó a Magyar Honvédség június végén meghirdetett újabb – öt hét alatt, magyar nyelven benyújtandó – helikopter-nagyjavítási tenderén, de a felek most már arra sem vették a fáradságot, hogy legalább egy közleményt kiadjanak róla – mint legutóbb. Az orosz állami Vertoljoti Rosszii nyerte a Honvédség 12 darab Mi-24-es harci helikopterének nagyjavítására kiírt, 70 millió eurós (nagyjából 21 milliárd forintos) pályázatot; a szerződést november 8-án írták alá.

A New York-i magyar konzulátusnak tavaly március óta bérelnek havi 829 dollárért egy Teslát. Sikerült lefotóznunk a körülbelül 20 millió forintos csodaautót, amit Kumin Ferenc főkonzul használ.