K-Monitor Adatbázis

A Fidesz rogánista köre mindent járó malmocskaként használja az állami Eximbankot, mintegy konkurenciát teremtve (a formálisan legalábbis) a nagy vetélytárs Lázár János alá rendelt MFB-nek. Az ismertebb hitelek: a most visszafizetett Vajna-féle tévévásárlási hozzájárulás, a Garancsi-féle Kopaszi-gát, a Mészáros-közelbe zsilipelő szállodalánc finanszírozása, és így tovább. Ezek mellett eddig kevesebbet vagy éppen semennyit sem emlegetett tételekre is bukkantunk: milliárdos hitelt kapott például a kormánybarát izraelita felekezet, a Köves Slomó-féle EMIH baromfifeldolgozója is, de hiteleznek repülésszimulálást, diósgyőri fantomkohót és L. Simon-közeli agrárbizniszt is. Repkednek a milliárdok a részben a nemzetközi tőkepiacról finanszírozott állami pénzintézetnél.

A zánkai és a fonyódi, együttesen hatalmas értékű szociális­üdülő-komplexumokat ingyen adta át az állam a szeged–csanádi egyházmegyéhez köthető alapítványnak. Az alapítványt vezető volt fideszes politikusok később akár el is adhatják az ajándékot.

Aki szereti azt a karcos élményt, amit például forrásszükséglet biztosításához nyújtott támogatásról intézkedő, karakterében a matolcsyzmus jegyeit hordozó kormányrendeletek és azok mellékleteinek olvasása jelent, az ne hagyja ki a Magyar Közlöny idei 210-211. számát. Tartalmilag viszont egy kokainbáró szülinapi partiján lehet ilyen a pénzeső nevű műsorszám, mikor a főnök szipákol kicsit, majd indul a buli: aki elég hangosan kiabálja a nevét, vagy aki éppen az eszébe jut, ahhoz hozzávágnak egy nyolc-tíz számjegyű összeget. Csak itt olyan szereplők tűnnek fel a szerencsés nyertesek között, mint a szeged-csanádi megyés püspök, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nkft. vagy a Magyar Asszonyszövetség.

Megjelentek a 300 milliárdos év végi költségvetési költekezés részletei is, miközben újabb kiadásokról döntött a kormány. A sportszervezetek 4,2 milliárdot kapnak a 2024-es olimpia előkészítésére, további 2,3 milliárdot jut Tokajra, és 1,4 milliárdhoz jut az Ybl villa állami tulajdonba adása révén a Nistema Kft. is.

Kárpát-medencei óvodafejlesztési programra az idén közel kilenc, 2017-2018-ban további nyolc milliárd forintot ad a kormány. Félmilliárdot pedig betolnak a Kiss-Rigó László kormánybarát püspök vezette esztergomi alapítványba, amely szintén óvodát tervez, de egyelőre ingatlanfelújít.

A 168 óra egyelőre nem jutott az Origo sorsára – igaz, a rejtélyes új tulajdonos, ha úri kedve úgy tartja, most már akár a komplett szerkesztőséget is lecserélheti. Márpedig akár Alexander Rovt, akár az EMIH-hez köthető más befektető az, nehéz racionális okot találni a tulajdonos felől akár a lap, akár a jelenlegi irányvonal fenntartására.

Pert indítottunk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ellen hogy megtudjuk, mennyit keresnek a hallgatói önkormányzat tisztségviselői. Az információszabadsággal foglalkozó állami hatóság is felszólította az egyetemet, hogy árulja el a HÖK-ösök fizetését, de a Pázmány ennek ellenére sem válaszolt a kérdésünkre.

A renoválást követően a református egyház tulajdonába adja a kormány a Károlyi-Csekonics palotaegyüttest, amelyben tavaly év végéig a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal működött. Miután az erről szóló megállapodást néhány napja alá is írta Lázár János az egyházi zsinat képviselőjével, elkezdődhet a felújítás tervezése is.

63 milliárd forint támogatást osztott ki április 15-ig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) az igazgatási területéhez tartozó különböző szervezeteknek. Ugyanakkor nagyjából 300 milliót kivontak a magyar kulturális folyóiratok idei támogatásából – ez az összeg pedig a fele annak, amennyivel Matolcsy jegybankelnök alapítványai támogatták Matolcsy jegybankelnök unokatestvérének médiavállalkozását. Közben átszervezték a támogatásokról döntő Nemzeti Kulturális Alapot, így a szakmai szervezetek kisebbségbe kerültek. És már meg is vannak az új feltételrendszer első áldozatai: az eddig évi 11 millió támogatásból élő Revizornak például, úgy tűnik, vége van.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem nem árulja el, hogy mennyi pénzt kapnak a hallgatói önkormányzatának tisztségviselői. Többek között arra hivatkoznak, hogy egyházi státuszuk miatt nem kötelesek válaszolni a közérdekű adatigénylésre. Egy 2012-es kormányzati dokumentum szerint azonban az egyházi fenntartású intézményeknek is válaszolniuk kell az ilyen kérdésekre. A Pázmányt a minisztériumi álláspont sem győzte meg és továbbra is titkolják HÖK-ös kifizetéseket.