K-Monitor Adatbázis

"A Mercedes-buszok beszerzése egy pályázat végeredménye, bár egy kicsit tudatosan is készültünk erre a fejleményre" - nyilatkozta Toller László.

Szeptember 14-én pedig a Győr-Sopron megyei bíróság hozott jogerős ítéletet egy 1995 óta húzódó ügyben. Két év börtönbüntetésre és százmilió forint értékű vagyonelkobzásra ítélte Varga Árpád ménfőcsanaki vállalkozót, aki nyolcmillió liter olaj kiszőkítésével háromszázmillió forint értékben követett el adócsalást. Társai - fia és felesége - felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést kaptak. A vállalkozó Ménfőcsanakon, Lébényben és Jánossomorján üzemeltetett benzinkutat. Nógrádi Zsolt erre csak úgy emlékszik vissza, hogy a Mihók nevezetű soltvadkerti tankersofőrrel ők is szállítottak oda szőkített gázolajat, bár a Győr-Sopron megyei turnékat nem szerette, mert nagyon hosszú volt az út.

Az Országgyűlés 1993. május 25-én vitatta meg a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat vitája a kivételes és gyorsított törvényhozói eljárás keretében zajlott le. A viták során a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság ülésén a törvényjavaslatot a képviselők részletes vitára alkalmatlannak találták, és a kilenc tagból mindössze ketten szavaztak rá igennel. Az ellenzéki pártok képviselői kétségeiket fejezték ki, mert szerintük a zárjegyragasztás (és annak ellenőrzése) révén komoly eredményeket nem lehet elérni a szesz-, kávé- és dohányjövedék behajtásában. Alkotmányjogi kifogásaikat is hangsúlyozták, amelyek szerint "akár az üzemanyag színének személygépkocsin belüli ellenőrzése, akár a háztartási tüzelőolajjal működő fűtőberendezések létezésének magánháztartásokon belüli ellenőrzése személyiségi jogokat súlyosan sértő hatósági lépés". Az Országgyűlés Ügyrendi Bizottsága a törvényjavaslat ülésnapján a 10 594-es ügyiratszámon eljuttatta állásfoglalását a honatyákhoz arról, van-e jogkövetkezménye az elutasításnak. A bizottság megállapította, hogy "a kivételes eljárásban tárgyalt javaslatok vitája során a kijelölt bizottságnak nem kell állást foglalni sem a javaslat általános vitára való alkalmasságáról, sem részletes vitára bocsátásáról. E tekintetben nem vonhatja magához egyik bizottság sem az Országgyűlés plenáris ülésének jogosítványait". A Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium szakértői megvédték a jövedéki termékek ellenőrzésére vonatkozó tervezett jogszabályokat, és a hatósági eljárásokat alkotmányosnak találták. A bizottsági viták során 139 módosító indítványt vitattak meg, amelyeknek csaknem a felét elfogadták. Nagy vitát váltott ki, hogy mi legyen azokkal a gépjárművekkel, amelyekben az ellenőrzések során színezett fűtőolajat találnak. Dr. Békesi László magát az ellenőrzést is sértőnek találta, inkább a csalás lehetőségének megszüntetését indítványozta. A vita azonban leginkább arról szólt, hogy a gépjárművet ebben az esetben lefoglalják, vagy elkobozzák-e. Végül a bizottság csak a lefoglalás lehetősége mellett döntött. Hasonlóan éles vitát váltott ki a jövedéki engedélyek kiadása is. A bizottság ugyanis nem értett egyet abban az előterjesztővel (dr. Szabó Iván), hogy a jövedéki engedélyek kiadását csak az állami adótartozások fennállása esetén tagadják meg, javaslatuk szerint a társadalombiztosítási tartozások rendezését is az engedélyezés feltételévé kellene tenni. A bizottság legvégül elutasította Futaki Géza (SZDSZ), Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ), és Vince Kálmán (FKgP) arra irányuló javaslatát, hogy a mezőgazdasági kisárutermelők is jogosultak legyenek háztartási tüzelőolaj felhasználására.

A Bács-Kiskun megyei jelentések közül a leghírhedtebb Katyják János volt kiskunhalasi rendőrkapitányé, aki szinte rutinszerűen jegyzett fel eseményeket feletteseinek a közéleti emberek megyei szerepléseiről: "Közbevetőleg jelentem, hogy tavasszal, a választások előtt Kiskőrösön volt egy találkozó, amely kampánygyűlés volt. Ezen részt vett Orbán Viktor. A társaságban a megye vezető olajmaffiózói voltak, többek között Stadler, Kakuszi, Szűcs, Halász István, Kemény Gábor és Sepsi László. Az olajosok támogatásukról biztosították Orbán Viktort." A jelentésben szereplők neve és "munkásságuk" története fellelhető a koronatanú nyilvános olajbizottsági jegyzőkönyvében, valamint az ügyészségen tett vallomásaiban is. A rendőri jelentések megállapításokat és viszonyokat nem taglalnak, holott többségüknél szükség lenne erre. Mert bár tény, hogy Orbán Viktor 1994. február 18-án járt a kunmadarasi volt szovjet katonai reptéren, ahol óriási mennyiségű olaj tárolása és mozgatása folyt, de mindezt kampányidőszakban tette, a helyi polgármesterjelölt, dr. Kemecsi Imre kérésére, aki a reptér tulajdonjogának mihamarabbi rendezéséért lobbizott. Hasonlóan kétes értelműek azok a rendőri jelentések is, amelyek arról tudósítanak, hogy a legutóbbi választás két fordulója között Pintér Sándor egy Lajosmizse melletti, zártkörű rendezvényen tárgyalásokat folytatott a szocialista párt vezérkarával. A résztvevők azonban ezt az állítást nevetségesnek találták. Ugyanis csupán Kocsis István, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese tartotta ott születésnapját, Pintér Sándor pedig az OTP Bank igazgatósági tagjaként volt jelen, hiszen Kocsis szintén igazgatósági tag volt a banknál. Az egyik meghatározó szocialista politikus szerint "lényegében ez volt Pintér utolsó hétköznapi megmozdulása, mielőtt belügyminiszter lett".

A kiskőrösi és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálatát követően az ügyet lényegében Nógrádi Zsolt vitte tovább, és kérte az ORFK segítségét apja eltűnése ügyében, és feltárta a rendőröknek - majd később az olajbizottság előtt is - Nógrádi József "helyi" alvilági kapcsolatrendszerét, amelyben szerinte Flaisz Ferenc és társai nagyon sok pénzzel tartoztak apjának. Mindezek ellenére a zsaruk számára továbbra is a családon belüli gyilkosság verziója szerepelt az első helyen, de holttest és érdemi vallomás hiányában mindezt csak a tapasztalatuk és a megérzésük súgta.