K-Monitor Adatbázis

A július 1-jei európai uniós csatlakozásával Horvátországnak lehetősége nyílt európai elfogatóparancs kiadására - nyilatkozta Lattmann Tamás nemzetközi jogász pénteken azzal kapcsolatban, hogy a horvát ügyészség csütörtökön kezdeményezte Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának kihallgatását.

Igazuk van a horvát hatóságoknak abban, hogy az ország EU-csatlakozásával új lehetőség nyílt számukra a Mol elleni korrupciós eljárásban. Ha máshogy nem megy, akár kényszerrel is Horvátországba vihetik Hernádi Zsoltot, a vállalat vesztegetéssel gyanúsított vezetőjét - mondta az Origónak Hoffmann Tamás nemzetközi jogász.

Újabb kéréssel fordult az illetékes magyar hatóságokhoz a horvát ügyészség, hogy kihallgathassa a Mol elnök-vezérigazgatóját, mivel megalapozottnak tartja a gyanút, hogy Hernádi Zsolt kenőpénzügyben érintett. A Mol továbbra is alaptalannak tartja a Hernádi Zsolt elleni horvát korrupciós vádakat.

Újabb kéréssel fordult az illetékes magyar hatóságokhoz a horvát ügyészség, hogy kihallgathassa a Mol elnök-vezérigazgatóját, mivel megalapozottnak tartja a gyanút, hogy Hernádi Zsolt kenőpénzügyben érintett. A Mol ismét visszautasította a bűncselekmény gyanúját.

A Gyurcsány-kormány titokminiszterét a múlt héten felbújtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap letöltendő börtönre ítélték első fokon. Az ügyészség ennél hosszabb büntetést szeretne.

A "kémkedési perként" ismert büntetőügyben hirdetett elsőfokú ítéletet pénteken a Debreceni Törvényszék: Galambos Lajos és Szilvásy György letöltendő, Laborc Sándor felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

Még a részleteket sem hirdették ki az októbertől kötelező üzemanyag-jelöléssel kapcsolatban, de már megvolt a cég, amelyik a leginkább megfelelt a követelményeknek.

A Paksi Atomerőmű újabb blokkjai már 13 milliárdba kerültek, pedig a területen még egy fűszálat sem tettek keresztbe. Annál inkább vannak vizsgálatok és reklámköltségek.

Most harmadszor is napirendre kerül a szegedi biomassza ügy, de – a június végi közgyűlésen – kérdés, hogy a több irányból érkező ellenállást látva a Fidesz–Jobbik kitart-e az erőmű-beruházás mellett.

Tíz évvel a 2003-as paksi üzemzavar után a közvélemény és a parlament még mindig nem tudja, mekkora kár keletkezett az atomerőmű történetének legsúlyosabb üzemzavara során, és ki fizette a számlát. Most sem fogja megtudni, a kormány ugyanis üzleti titokra hivatkozva sem a kár mértékéről, sem a kárrendezés mikéntjéről nem hajlandó nyilatkozni.