Magyarországot és hazai üzleti vállalkozásokat érintő több európai uniós vizsgálat és eljárás végére kerülhet pont a következő hónapokban, ezeknek számottevő költségvetési kihatásai lehetnek.
A megyei bíróság Vértesi Erőmű fellebbezése után a mostani ítéletével megváltoztatta az első fokon eljáró tatabányai városi bíróság döntését,a kért dokumentumok kiadását rendelte el.
Az egységes uniós energiapiac felé vezető jelentést fogadott el az Európai Parlament. A jelentésben szereplő jogszabály a határokon átívelő gáz- és áramkereskedelmet is figyelemmel kísérő uniós felügyeleti rendszerrel egészíti ki a nemzeti szintű ellenőrzést.
A magas költségek, az orosz befolyás és a beruházás hiányos előkészítése is aggasztotta az amerikaiak által megkérdezett szakértőket a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban - derül ki a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratokból. Ámon Ada az amerikaiak szerint azt mondta, a bővítést pártoló erős politikai konszenzus azzal magyarázható, hogy "korrupt kapcsolat" van az erőmű tulajdonosa, a Magyar Villamos Művek (MVM) és a politikai pártok között. Szerinte Paks a pártfinanszírozás jól ismert "játszótere".
A Magyar Villamos Művek néhány szerződése miatt meggyanúsított Kocsis István korábbi vezérigazgató szerint nem érte volna kár az államot, ha a Gyurcsány-kormány nem állja útját a cég nemzetközi terjeszkedésének. Az [origo] birtokába került dokumentumok szerint azonban maga Kocsis döntött úgy, hogy lefújja a cég terjeszkedésére kötött egyik jelentős szerződést.
Kocsis István, a BKV napokban távozó vezérigazgatója különös szerződéshosszabbításokat jegyzett a közlekedési vállalat reklámhelyeit tizenkét éve használó céggel. A háttérben a budapesti reklámpiac összefonódásai és egy igazi „nagykoalíciós” vállalat képe sejlik fel.
A paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a Fővárosi Bíróság. Az alperesnek 15 napon belül kell a megjelölt adatokat közzétennie.
Kocsis István mindenhol ott volt és mindent túlélt: a Tocsik-ügyet, a gyanús privatizációs szerződéseket, a paksi atomerőmű üzemzavarát, az MVM-ből eltűnő pénzeket és egy háborút Hagyó Miklóssal.
A kiszivárgott WikiLeaks-iratok szerint rendkívüli módon izgatta az amerikai diplomatákat a rejtélyes magyarországi gázcég, az Emfesz tulajdonosi háttere, és az általuk idézett források Csányi Sándort, az OTP Bank és Hernádi Zsoltot, a Mol vezetőjét sejtették a vállalat mögött. A Mol nem kommentál, az OTP tagad.