K-Monitor Adatbázis

Bodoky Tamás tényfeltáró újságíróhoz méltó alapossággal és szívóssággal igyekezett az elmúlt években utánajárni az MVM-nél a korábbi kormányzati ciklus alatt elfolyt tízmilliárdoknak (Az MVM alkotmányos költsége -Az elszámoltatás vakfoltjai I., ÉS, 2010/36., 2010. szept. 10.)

A belpolitikától soha nem lehet függetlenedni egy olyan cégben, mint az INA – véli Áldott Zoltán, a horvát olajtársaság igazgatóságának elnöke.

Horvátországban parlamenti bizottság vizsgálta, milyen körülmények között adták el az INA olajtársaságot a Molnak. A magyar cég, amely más ügyben is magyarázkodásra kényszerült, minden horvát politikai váltás után gondba kerül.

Augusztusi kinevezése óta most először adott lapunknak interjút Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek (MVM) új vezérigazgatója.

Képviselőként Orbán Viktor is megszavazta azt a törvényjavaslatot, amelynek nyomán lenullázták a nagyobb erőművek és az állam kereszttartozásait. Hétfőn a kormányfő a Parlamentben ezt az aktust interpretálta úgy, hogy a Bajnai-kormány regnálása végnapjain 176 milliárdot hagyott a nagy energetikai cégeknél.

Bajnai Gordon volt miniszterelnök tagadja Orbán Viktor azon állítását, mely szerint a választás előtt az előző kormány az energiaipar számára kedvező szerződést kötött volna.

Semmilyen tárgyalás nem történt a horvát és a magyar miniszterelnök között Jadranka Kosor nyári budapesti látogatása óta, Orbán Viktor sajtóstábja szerint.

Újabb hatmilliárd forintot kell kifizetnie a Vértesi Erőműnek a Kapolyi László szocialista nagyvállalkozó cégével 2008-ban kötött előnytelen szerződések miatt – közölte tegnap a társaság.

A Vértesi Erőmű Zrt. ellen újabb 6 milliárdos kifizetést ítélt meg a választott bíróság. Az ügy előzményének legfőbb oka a System Consultinggal 2008-ban létrejött, majd még abban az évben visszamondott villamos energia szállítási megállapodás.

Bodoky Tamás a lap 36. számában megjelent, Az MVM alkotmányos költségei, az elszámoltatás vakfoltjai I. című cikkével kapcsolatban álláspontunk szerint nem az én biztatásomra kötött áramvásárlási szerződések miatt ment csődbe a Vértesi Erőmű Zrt., és ez az államnak nem okozott több tízmilliárd forintos kárt.