K-Monitor Adatbázis

Az ellenzéki párt az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz az ombudsmanhoz, az adatvédelmi hatósághoz fordul a paksi szerződések harminc évre történő titkosítása miatt. Az LMP mellett az Együtt és a PM is azt kéri Áder Jánostól, hogy ne írja alá a törvényt.

Mai döntésükkel 2045-ig titkosították a kormánypártok a Paks II. beruházás részleteit. Az érthetően kényes adatok mellett az ellenzék szerint a 3000 milliárd forint felhasználását is titkosítják, ami a korrupció melegágya.

Az Országgyűlés mai ülésén kezdi alkalmazni a házelnök javaslata alapján elfogadott új munkarendjét, miszerint a képviselők két órán keresztül interpellálhatják a kabinetet, majd előkészíthetik a keddre tervezett szavazásokat.

Önmagához képest is meghökkentően alacsony színvonalú „vitában" tárgyalta a parlament az atomtörvény módosítását, amely 30 évre titkosítana gyakorlatilag minden adatot és dokumentumot a beruházással kapcsolatban.

Több uniós ország mellett Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, mert úgy véli, hogy energiaszabályozása nem felel meg az uniós jognak. Erről Anna-Kaisa Itkonen klíma- és energiapolitikáért felelős szóvivő tájékoztatta az MTI-t.

Harminc évig nem lenne megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy része egy módosítás értelmében, amelyet éles vita után, pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége az atomerőmű-beruházással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez.

Harminc évig nem lenne megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy része egy módosítás értelmében, amelyet éles vita után, pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége az atomerőmű-beruházással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez.

Korrupció, lopás, hazaárulás – élesen bírált az ellenzék, de hiába. A törvényalkotási bizottság kormánypárti többségét nem tudta meggyőzni. A tervezett titkosítási időt megduplázó változtatás kimondja, hogy az orosz és a magyar kijelölt szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

Megszavazta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azt a törvényjavaslatot, amellyel 30 évre titkosíthatják a paksi bővítés dokumentumait. A javaslatról véglegesen a parlament dönt.