A korábban emlegetett összegnél jóval drágábban épül Érden stadion és multifunkcionális sportközpont – derül ki egy a közbeszerzési adatbázisba feltöltött dokumentumból. A létesítményre ugyanis eredetileg 3,3 milliárd forintot különített el a kormány a Modern Városok Program keretében, ám a beruházás miatt kiírt közbeszerzésre beérkező legalacsonyabb ajánlat több mint másfélszer ennyi, 5,3 milliárd forint volt.
Ismét Érden fejleszt a Mészáros-család: a Nemzeti Sportközpontok megbízásából a Mészáros-gyerekek (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc) cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. tervezi meg és húzza fel a város új, multifunkciós sportközpontját, 4,2 milliárd forintért. Az erről szóló dokumentációt pdf-ben itt találja.
A megbízásra bejelentkezett a zalaegerszegi ZÁÉV Építőipari Zrt. is, ami egy másik érdi munkán már együtt dolgozik a Mészárosok új generációjával. A Fejér B.Á.L. Zrt. idén januárban nettó 14,8 milliárd forint értékű szerződést kötött az érdi önkormányzattal különböző építési beruházásokra, konzorciumi társai a West Hungária Bau Kft. és a mostani “ellenfele”, a ZÁÉV Építőipari Zrt.
23 megyei jogú város és a főváros polgármesterének vagyonnyilatkozatát próbáltuk megismerni, az eredmény minimum vegyes: 8 városvezető, továbbá a budapesti főpolgármester önként és azonnal, további 11 városvezető az erre irányuló adatigénylésre nyilvánosságra hozta a vagyonnyilatkozatát. Négyen azonban megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a megismerését, Dunaújvárosban egyenesen a bolondját járatják az adatigénylővel. Teszteltük a megyei jogú városok polgármesteri hivatalait: meghökkentő, hogy mennyire eltérően értelmezik az erre vonatkozó törvényt.
Havi 200 ezer forintot kapott nyolc órányi tanácsadásért egy ügyvéd az érdi polgármester által vezetett önkormányzati társulástól. 2011 őszén 680 ezer forintra emelték a megbízási díját, ráadásul a munka egy részét – szabálytalanul – egy jogi asszisztens végezte volna. Indokolatlanul versenykorlátozó volt az egyik pályázati kiírás – ezekben az esetekben is az Orbán-kormány minisztériuma állapította meg a társulás által elkövetett szabálytalanságot.
A városvezetés nem verte nagydobra, aztán egyszerűen napirendre tért azon közbeszerzési szabályszegés fölött, amelynek következtében 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni a magyar adófizetők pénzéből az Érd és térségi szennyvízprojekt uniós támogatásából. A magyarázatok meglehetősen ellentmondásosak.
Pénteken felmondott az érdi NB1-es női kézilabdacsapat szakmai stábjának több tagja, miután a város képviselő-testülete egy nappal korábban a polgármester előterjesztésére visszahívta a Sport Kft. ügyvezetőjét, Szántó Erzsébetet. A sportszakember kirúgása törést okozhat a helyi Fideszben is: a párt egyik önkormányzati képviselője, a sportklub elnöke szolidaritásból szintén távozott posztjáról.
A kormányhivatal a legkeményebb vizsgálati eszközt vetette be, miután felmerült, hogy jogsértően költik el Tárnokon a lakosságtól a csatornaberuházásra beszedett pénzeket, amelyekkel ráadásul már évekkel ezelőtt el kellett volna számolni. Ha elfogadják az ügyben a hivatalokkal évek óta harcoló tárnoki civil aktivista érvelését, akkor maga a kormányhivatal is elrendelheti az elszámolás megindítását.
Évek óta alapszabály-ellenesen működik a tárnoki csatorna-beruházást finanszírozó vízi-közmű társulat. Ez a szakmai ellenőrzést folytató vízügyi hatóság vizsgálata nyomán derült ki. Azt sem tudni, hogy a több százmillió forintot kitevő lakossági hozzájárulásokat beszedő és kezelő társulat 2008 és 2012 között tartott-e egyáltalán küldöttgyűléseket. Megsértették az előírásokat akkor is, amikor a polgármestert beválasztották a társulat intéző bizottságába – olvasható a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság egyik hivatalos iratában.
A csatornaépítéshez beérkezett jelentős uniós támogatás ellenére a 250 ezer forintos lakossági önrészből Érden mindössze 11 ezer forintot akarnak visszafizetni. Az ellenzék szerint kérdéses, hogy jogszerűen finanszírozták-e a lakossági pénzekből a kiegészítő beruházásokat.