K-Monitor Adatbázis

Legalább humoruk van. Az amerikai szupertitkosszolgálat, a hosszú évek kormányzati tagadása miatt sokáig csak No Such Agencynek (Nincs Ilyen Ügynökség) csúfolt NSA Határtalan besúgónak keresztelte el azt a szoftvert, amellyel valós időben képesek feldolgozni azt az akár napi százmilliós adattömeget, amit a PRISM (prizma) nevű, a múlt hétig titokban tartott adatgyűjtő rendszerükkel összeszedtek az internetről.

Edward Snowden, a 29 éves amerikai számítástechnikai szakember évi kétszázezer dolláros fizetését (körülbelül 45 millió forint), hawaii lakását és barátnőjét adta fel, illetve hagyta hátra azért, hogy nyilvánosságra hozza, milyen eszközökkel elemzik az amerikai titkosszolgálatok az Amerikán belül zajló, illetve oda irányuló telefonforgalmat, valamint a nagy internetes cégeken keresztül zajló kommunikációt.

Edward Snowden a legfelső szintű átvilágításon esett át, mielőtt a Nemzeti Biztonsági Ügynökségnél (NSA) dolgozhatott volna, így kötelezettséget vállalt arra, hogy nem adja ki a tudomására jutott információkat – állítja a nemzeti hírszerzési igazgató hivatala. Az ügyet vizsgálja az igazságügyi minisztérium is, de Snowden jó helyre menekült.

A 29 éves Edward Snowden volt az, aki információkat szivárogtatott ki a Nemzeti Biztonsági Szolgálat (NSA) és az FBI nagyszabású illegális adatgyűjtési akciójáról.

Egy nemzetközi bűnszervezet 9 millió eurót gyűjtött össze csalással egy magyar bankszámlán, a pénzt Kínába akarták utalni. A banknak feltűnt a jóváírások magas száma, így jelentették az ügyet a NAV-nak, akik az FBI-jal együttműködve megakadályozták az ügyletet. Az Egyesült Államokban több mint 15 ezer károsulttól csaltak ki pénzt az elkövetők.

Svájc lazított a banktitkok őrzésén, legalábbis az amerikai ügyfelek esetében. Igaz, az adóelőnyért Svájcban bankot keresők neve titkos marad, de azt legalább tudni fogják Washingtonban, hol gyülekeznek az offshore-lovagok.

Hamid Karzai afgán elnök elismerte, hogy az ellenőrzése alatt álló egyik hivatal az utóbbi tíz évben havi rendszerességgel készpénzt kapott az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségtől.

Az Egyesült Államok volt a korrupció fő forrása Afganisztánban a New York Times cikke szerint. A CIA hosszú időn keresztül lefizette Hamid Karzai elnök munkatársait.

Amerikában, szlovák cégek nevében vásárolt parfümöket árult feketén Magyarországon a bűnszervezet. Az adócsalással több mint 700 millió forint kárt okoztak az államnak, de az adóhatóság a házkutatások során annyi pénzt, ingatlant és luxuscikket foglalt le, hogy a kár meg is térült. A bűnszervezet irányítója és négy társa előzetesbe került, akár húsz évet is kaphatnak.

A Daimler még 2010-ben 185 millió dollár megfizetésére kényszerült egy korrupciós ügy kapcsán, a pénzbüntetésen túl az amerikai jogszabályoknak megfelelően egy két évig tartó kötelező ellenőrzésnek is alá kellett vetni magát.