K-Monitor Adatbázis

December 9-én van a Korrupcióellenes Világnap, amelynek alkalmából a Transparency International Magyarország fesztivált rendez a budapesti A38 Hajón. Ünneplésre azonban nincs sok okunk, hiszen Magyarország mélyebbre merült a korrupcióban uniós és regionális összehasonlításban is.

Új eljárás indulhat a magyar kormány ellen az Európai Bizottság előtt a paksi bővítés ügyében, miután Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője versenyjogi panaszt tett a testületnél. A beadvány lényege, hogy Magyarország megsértette az uniós versenyszabályokat, amikor tender nélkül adta az orosz Roszatomnak a beruházást.

Aszódi Attila kormánybiztos nem úgy gondolta, hogy az oroszoké, bár szavaiból logikusan adódott ez a következtetés is.

Minden Brüsszel döntésén múlik. Minderről a kormánybiztos beszélt egy konferencián. A finanszírozási forma megítélése dönti el, tiltott állami beavatkozásról van-e szó.

Bár nagyobb átláthatóságot ígér, továbbra sem látszik, hogy a közmédia mire, milyen felhatalmazás alapján mennyit költene, ahogy az sem, hogy a költéseket ténylegesen valaki ellenőrizni tudja. Miközben 2015-ben is több mint 80 milliárd forintot fordíthat a közmédia műsorszolgáltatásra, egy új jogszabálycsomag a közbeszerzési szabályokon is lazít.

Csak részben tisztázódott, miért említ egy DK-s képviselő 2011-től több mint 30 ügyet, Polt Péter 12-t, az OLAF 4+4-et.

Elhúzódhat a magyar aszfaltügy Brüsszelben. Az Európai Bizottság folytatná a hazánkkal szembeni korrekciós eljárást. A bukta 90 milliárd forint lehet.

Útmutató egy botrányos szerződés megismeréséhez – így lehet összefoglalni a Sólyom László védnökségével készült, Paks Vobiscum? címmel megjelent kiadványt.

Gazdátlanul heverő, de kifejezetten testhezálló témát talált magának az EP-ben Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője. A politikus az antikorrupció ügyét nézte ki magának, amely egyetlen nagy frakció portfóliójában sem szerepel. Jávor első tapasztalatai szerint a problémakör képviseletével Brüsszelben sem könnyű barátokat szerezni, a nagyközönség viszont minden információért hálás a közpénzek eltérítésével és a közhatalom magáncélokra használásával kapcsolatban.

2009-ben az Európai Parlament pályázati támogatási rendszer bevezetését javasolta tényfeltáró újságírók számára. Kettő vagy több tagország tényfeltáró újságírói együtt pályázhattak volna olyan ügyek a felderítésére, amelyek legalább két tagországot érintenek, esetleg az Unió egészét. 1,5 millió eurót szánt erre a Parlament az Unió 2010-es költségvetésében. Ez az összeg egészen mostanáig szerepelt a költségvetésben, de nem használták arra, amiért belekerült. A 2015-ös költségvetésben nincs már ilyen sor. Nagy erőfeszítések árán jutottunk odáig, hogy ne történjen semmi.