K-Monitor Adatbázis

A munka jóval tovább tartott, mint azt előzetesen tervezték.

Újra bíróság elé álltak a kisteleki szellemszálló ügyének vádlottjai Szegeden. Több tanút is meghallgatottak, hogy kiderüljön, megvolt-e a szóban forgó gyógyászati központ megvalósításához szükséges önerő, és kitértek arra is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség miként ellenőrizte az építkezést. A védelem három tanút sorakoztatott fel, csak úgy repkedtek a százmilliók a tárgyaláson, miközben a soha be nem fejezett wellnesskastély azóta is ott áll a Csongrád-Csanád megyei pusztában, de nem fürdeni, hanem graffitizni járnak oda leginkább a környékbeliek.

Létrejött az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport, mind a tíz civil helyet betöltötték - tudatta a szervezet közleményében.

„Én már kiszálltam a politikából. A politika csak játék, most már csak a Facebookon szórakozom vele. Egyébként őstermelő vagyok, van egy almáskertem” – mondta a Fővárosi Törvényszék folyosóján Boldog István, volt fideszes képviselő a Telexnek a tárgyalása előtt. Boldogot és társait többek között hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják.

A polgármester elismerte a vizsgálat tényét.

Életet lehelne a kormány a geotermikus energia hasznosításába, ám, mint írtuk, az előzmények alapján egy szakmai szervezetnek vannak kételyei. A Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) egy 2017-es nyilatkozatában azt írta, a hibás kormányzati támogatási gyakorlat többször vezetett sikertelen hévízfeltáráshoz, illetve rosszul vagy egyáltalán nem működő berendezések létesítéséhez, mint például Kiskunhalason. A nyilatkozat eljutott az NFM-hez is – a minisztérium szerint azonban a kiskunhalasi projekt sikeres volt, mert annak célja egy kutatófúrás volt, ami kifogástalanul teljesült. Csakhogy Kiskunhalason azóta sincs geotermikus fűtés.

Az utóbbi két évben az OLAF, a rendőrség, a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálódott a badacsonytomaji önkormányzat 2,4 milliárd forintos, uniós forrásból finanszírozott turisztikai projektjével kapcsolatban. A párhuzamos vizsgálatokban az adónyomozók jutottak legtovább: a tavasszal kéthetes monstre kihallgatás-sorozatra idézték be az önkormányzat jelenlegi és előző ciklusbeli képviselőit a NAV Veszprém megyei központjába.

Egy uniós támogatásból épült regionális hulladékgazdálkodási hálózat felépítését vizsgálta meg az Európai Csalás Elleni Hatóság (OLAF) és a most közzétett jelentésében mintegy 11 millió euró – mai árfolyamon 4,5 milliárd forint – támogatás visszavonását javasolja.

Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.

Nem kellett a kormánynak a Norvég Alap 77 milliárdja, cserébe most végig kell néznie, ahogy az Európai Bizottság milliárdokkal támogat magyar civileket. Ráadásul idén először az uniós értékek, vagyis a jogállamiság és a demokrácia védelmét is támogatják úgy, hogy a pénzek elköltéséhez a kormánynak egy szava sem lehet.