K-Monitor Adatbázis

Az uniós pénzekre ácsingózó kormány által beígért antikorrupciós intézmény tagságáért aligha tolonganak majd a szakértők. Jellemző az is: törvény még nincs, pályázat viszont már igen.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal eredménytelennek minősítette a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram kommunikációjára kiírt közbeszerzését azért, mert az eljárást ellenőrző miniszterelnökségi főosztály súlyos jogsértést - túlárazást - tárt fel az eljárással kapcsolatban. Drágán dolgoztak volna a New Land és a Brightly kommunikációs ügynökségek, a számlát pedig uniós forrással finanszírozták volna.

A harmadfokon eljáró bíróság szerint az egykori EP-képviselő nemcsak előkészületeket tett az Európai Unió intézményei ellen kémkedésre, hanem meg is valósította azt.

Pénteken nyújtotta be a kormány az EU-nak azt a javaslatcsomagot, amelyből kiderült, hogy létrehoznak egy „Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot”, ami Navracsics Tibor munkaszervezésében fog működni, és az EU-s források felhasználását ellenőrzi majd. A K-Monitor elemzése szerint az új intézmény felállása üdvözlendő, önmagában azonban nem csodafegyver a korrupció ellen, és a költségvetése megvágásával könnyen el is lehet lehetetleníteni a munkáját.

Magyarországon Európai Uniós forrásból valósult meg az, „Ifjúsági Garancia” elnevezésű pályázat (GINOP), amelynek célja az volt, hogy a munkanélküli fiataloknak segítséget nyújtsanak a tanuláshoz és az elhelyezkedéshez. A lap utánajárt a projektnek Bács-Kiskun megyében, és olyan kiadásokat talált, amelyek felvetették a kérdést, hogy az uniós állampolgárok adója biztosan megfelelő helyre került-e.

A Fidesz volt Békés megyei országgyűlési képviselője és 32 társa elleni vádak központjában álló, mára felszámolt mezőgazdasági cég utolsó vagyona, egy 300 millió forintra becsült telephely is Simonka György köreiben landolt – csakúgy, mint a vállalat többi vagyona, amit korábban szintén a politikus ismerősei vásároltak fel eredeti értékük töredékéért.

A Magyar Nemzet értesülései szerint több helyszínen is kutatást tartott a napokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Cseh Katalin-féle cégcsoporttal kapcsolatos büntetőügyben. A költségvetési csalás miatt elrendelt nyomozás az utóbbi időben lendületet kapott, hiszen a Prágai Kerületi Ügyészségtől is információkat kaptak a NAV munkatársai, továbbá az adóhatóság újabb jogsegélykérelmek kibocsátását kezdeményezte Lengyelországot és Litvániát érintően.

A Magyar Nemzet információi szerint a Cseh Katalinhoz köthető céghálózat ügyében adócsalás miatt eljáró Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) újabb jogsegélykérelmek kibocsátását kezdeményezte. Úgy tudjuk, a NAV a litván és a lengyel szerveket is megkeresné azután, hogy kiértékelték a botrányt érintő Prágai Kerületi Ügyészségtől kapott válaszokat. A nyomozók többek között egy litván állampolgár tanúkihallgatását, valamint egy lengyel cég pénzforgalmi adatainak beszerzését látják szükségesnek.

A feljelentő Hadházy Ákos a politikából távozni kényszerülő Boldog István büntetőügyéhez hasonlította a Heves megyei eseteket.

A volt felcsúti polgármester érdekeltségeibe tartozó céghálózat a keretszerződésekkel rendelkező közbeszerzések 27,5 százalékát söpörte be 2016 és 2021 között.