Az épületre szegecselt táblán már olvasható a pályázatot elnyert CELL-BAHNBAU Kft. neve, melynek székhelye a cégkivonat alapján furcsamód megegyezik a városban működő Vasvirág Hotel postacímével (Sági út 56.). Tovább bonyolítja az ügyet, hogy a CELL-BAHNBAU Kft. telephelyének éppen az az Arató-ház (897. hrsz.) van feltüntetve, melyet felújítani készülnek.
Összeállítást készítettünk azokról a részben vagy egészben uniós támogatásokból megvalósult vadász- és vendégházakról, amikhez a pénzt fideszes (vagy a kormánypártokhoz közeli) politikusok, polgármesterek, illetve családtagjaik nyerték el. Az összegyűjtött családi házaknak tűnő „falusi szálláshelyek” azért problémásak, mert azokban a gyanú szerint a politikusok saját magukat és barátaikat a kelleténél többször látták vendégül. Több esetben pedig csak a sajtóbotrányok után tették publikussá azokat az elérhetőségeket, ahol egyáltalán le lehet foglalni a szállásokat. Egyetlen olyan esetet sem találtunk, amikor a vissza nem térítendő EU-s pénzekkel való ügyeskedés miatt megbüntették volna a kormányközeli nyerteseket.
„Még meg sem érkezett a részszámla alapján a pénz a bankszámlánkra, már telefonált nekem Simonka, hogy mikor viszem a pénzt. Minden ilyen esetben elmentem a pénzintézetbe, felvettem a kérdéses összeg 45 százalékát, azt elvittem Hódmezővásárhelyről Medgyesbodzásra, ahol Simonkánál jelentkeztem, elmondtam neki, megjöttem a pénzzel. Ő annyit mondott, vigyem hátra a lányoknak. A belső pénztárba vittem, ahol vagy a feleségének vagy az unokahúgának, Tóth Renátának adtam oda, akik az összeget minden alkalommal egy külön füzetbe írták fel. Simonka láthatóan nagyon vigyázott arra, hogy soha ne ő vegye át a pénzt, és még véletlenül se írjon alá semmit” – mondta szerdán a Fővárosi Törvényszék előtt tanúvallomásában Gál András, az egykori hódmezővásárhelyi székhelyű ENORA Kft. képviselője.
Két fideszes EP-képviselő is található azon a listán, amelyen a Transparency International összegyűjtötte azt az ötven politikust, akiknek a legnagyobb a mellékkeresetük. A helyzet rámutat a képviselői jövedelmekkel kapcsolatos felületes és önkéntes adatszolgáltatás hátrányaira.
A közbeszerzési értesítőben egymás után jelentek meg az arról szóló hirdetmények, hogy az egyetem több intézményfejlesztési tendere is eredménytelen lett pénzhiány miatt. A beruházásokat ugyanis az Európai Unió helyreállítási alapjából (Recovery and Resilience Facility, röviden RRF) fedezték volna, ám a kormány áprilisban úgy döntött, hogy a Magyarországra jutó RRF-pénzeknek (kb. 5800 milliárd forint) csupán a vissza nem térítendő támogatásként felvehető 43%-át (2500 milliárd forintot) kéri, és emiatt jelentősen csökkentette a felsőoktatási fejlesztésekre eredetileg megjelölt összeget.
Több mint kétmilliárd forintnyi uniós fejlesztéssel kapcsolatos iratokat próbált megismerni a saját önkormányzatánál egy Vas megyei település alpolgármestere. Dénes József Csepregen most már csak önkormányzati képviselő, és szerinte éppen azért hívták vissza a pozíciójából, mert kíváncsi volt, hogy mire és hogyan költötte a város az uniós százmilliókat. A volt alpolgármester szerint közérdekű adatigényléseit a település polgármestere és jegyzője több éve akadályozza, így közel 30 uniós pályázat szerződéseinek és egyéb dokumentumainak csak egy töredékét ismerhette meg, ezek közül többet gyanúsnak talált. Ráadásul rágalmazásért is feljelentették, de a vádak alól első és másodfokon is felmentette a bíróság.
Csalódtak azok az EP-képviselők, akik abban bíztak, hogy az Európai Bizottság elmondja, miért áll a magyar és a lengyel helyreállítási pályázat. Mindkét országnak már régen hozzá kellett volna jutnia az őt megillető pénzhez, a brüsszeli testület azonban az unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében nem adta meg a jóváhagyást. A részleteket azonban nem árulták el.
Huszonkét helyreállítási tervet már elfogadott az Európai Bizottság, és már idén lesznek olyan tagállamok, amelyek lehívhatják a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásait – mondta szerdán az Európai Parlamentben Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos. Gentiloni elmondta, folyamatosan tárgyalnak a magyar és a lengyel kormánnyal a tervek elfogadásáról, arra viszont az EP-képviselők kérése ellenére sem tért ki, hogy mégis milyen feltételeket szab az Európai Bizottság Varsó és Budapest terveinek elfogadásához. Azt is elmondta, hogy a Bizottság igyekszik betartatni a jogállamiság feltételeit, hiszen meg kell védeniük az EU pénzügyi érdekeit. Azonban vannak aggodalmaik több tagállam esetén is.
Jól felépített stratégia mentén egy Ganz-gyár tulajdonosa lett az OTP Banktól Mészáros Lőrinchez pártolt bankár, Barna Zsolt. A nemzeti iparfejlesztés ürügyén sorra születnek az állami hátszéllel, állami megbízásokon hízó kormányközeli vállalatok.
