K-Monitor Adatbázis

Az EP-választáshoz közeledve elcsendesedtek ugyan az 1,4 milliárd forintos csalási és hivatali vesztegetési ügyben meggyanúsított, mentelmi jogától megfosztott fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György körüli események, de ha bárki is azt gondolta volna, hogy Simonka kényszerű háttérbe húzódásával leállt az az elképesztő szervezettségű, az uniós pályázati pénzek kisajtolásán tüsténkedő hálózat, amely kiépült a képviselő szűkebb hazájában, Békés megyében, akkor nagyobbat nem is tévedhetne.

Ha piacgazdaság van, akkor kétségtelenül Mészáros Lőrinc cégei a legjobbak az országban, és nekik kellene nyerniük az összes közbeszerzést. De van alternatív magyarázat is.

A Szemeco Kft. gyakran nem képes befejezni határidőre vállalásait, a cég továbbra is élvezi a kaposvári városvezetés bizalmát, sőt, általában a kötbért is megússza.

A járási kormányhivatal vezetője tart önismereti tréninget, a fideszes képviselő pedig az anyatej fontosságáról beszél – egyebek mellett ilyen „nőprojektekre” adott 200 millió forintot az Európai Unió. A „Nők a családban és a munkahelyen” című móri projektben kulcsszerep jutott egy fideszes országgyűlési képviselő, Törő Gábor feleségének. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tesz.

Van egy állami cég, ami elköltött 3,7 milliárd forint állami támogatást, de úgy, hogy semmit nem lehet tudni arról, hogy ennek mi lett az eredménye. Egy dolog látszik biztosan, hogy az állami áramcéghez, az MVM-hez tartozó KOM Központi Okos Mérés nevű cég csak a működésre elköltött legalább 700 millió forintot, miközben az átlagfizetés 679 ezer forint volt.

Orbán Viktor évek óta csak szerény megtakarításokról számol be a vagyonnyilatkozataiban. Eközben Mészáros Lőrinc, egykori gázszerelő és a miniszterelnök barátja, az ország, sőt a világ egyik leggazdagabb emberévé vált 381,3 milliárd forintra becsült vagyonával.

Életveszélyes, nem lehet szabályosan használni, nem ad számlát. És ez még nem minden, ami problémás a Budapesten is elindult Lime-mal.

Hét évvel ezelőtt háromrészes cikksorozatban mutattuk be, hogy egy több mint 200 millió forintos uniós pályázathoz az önerőt egy offshore cég biztosította, túlárazták az EU-s pénzből beszerzett orvosi berendezéseket, és a klinika doktornak feltüntetett természetgyógyászokat alkalmazott. Cikksorozatunk nyomán 2015-ben az OLAF éves jelentésében ez az ügy lett az egyik esettanulmány, az uniós ellenőrök ajánlása után pedig eljárás indult Magyarországon, és nemrégiben az elsőfokon eljáró bíróság letöltendő börtönbüntetést szabott ki az egyik vádlottra.