K-Monitor Adatbázis

Az elmúlt években az Orbán-kormány jelentős összegeket költött a szomszédos országokban élő magyarokra. Riportsorozatunkban annak jártunk utána, hogyan hasznosulnak ezek a hatalmas összegek a határon túl, és hogyan növeli befolyását a magyar kormány Szlovéniában, Szerbiában és Romániában.

Közpénzen bérelt és felújított iroda bezárása, működés alatt abszurd programok – mindez teljesen rendben lévő a BRFK gazdaságvédelme szerint. A rendőrség elutasította Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentését a “sámándobcég” szczecini kirendeltsége ügyében. Mi viszont az adatvédelmi hatósághoz fordulunk, mert az állami cég a közadatigénylésre sem reagál.

Nem a fegyveres testületek tagjainak kiosztott év végi félmillió forintos extra juttatás az egyetlen nagy összegű kiadás, amiről az év végén döntött a kormány. Bár a rendőröknek, katonáknak juttatott összesen 50 milliárd forint nagyságát nem éri el a december 27-én megítélt támogatásuk, az egyházak és főként a határon túli futballklubok is igen jól jártak. 14 milliárd forintot terített szét a kormány közöttük egy a Magyar Közlönyben pénteken megjelent határozattal az alábbi módon: Római Katolikus Plébánia – Tusnádfürdő: 108,4 millió forint Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány: 60 millió forint Első Magyar Református Egyház: 170 millió forint Házsongárd Alapítvány: 45 millió forint SEPSI OSK S.A. (sepsiszentgyörgyi labdarúgócsapat): 2,1 milliárd forint Osijek FC Labdarúgó Akadémia (a Mészáros Lőrinc által megvásárolt eszéki futballklub akadémiája): 1 milliárd forint Futball Club Lendva 1903: 1,3 milliárd forint KFC Komarno (komáromi futballcsapat): 2,26 milliárd forint DAC Academy a.s. (dunaszerdahelyi fociakadémia): 600 millió forint „TSC” Labdarúgó Klub (Topolya): 2,51 milliárd 000 forint Futball Club Csíkszereda Egyesület: 2,785 milliárd forint Várda Sport Egyesület Kisvárda: 1,185 milliárd forint.

Több mint egy évtizeddel ezelőtt, 2009 júniusában két ciprusi cég 5 millió eurót utalt egy svájci társaságnak. A különös tranzakciót elindító ciprusi cégek mögött magyar és orosz olajipari üzletemberek, a svájci fogadó fél mögött pedig egy horvát iparbáró állt. A horvát ügyészség szerint azonban a valódi feladó Hernádi Zsolt, a Mol első embere, míg a végső címzett Ivo Sanader horvát miniszterelnök lehetett. A vádlottak ezt kategorikusan tagadják, 2019 decemberében megszülethet az elsőfokú ítélet ebben a régóta húzódó és rendkívül szövevényes eljárásban.

A Balkaninsight.com értesülései szerint újabb megbízásokat nyertek el azok a cégek, amelyek már korábban is taroltak a közbeszerzéseken, ha közvilágításról volt szó. A szálak Magyarországra, az Eliosig vezetnek.

2017-ben egy magyar állami vállalat megvásárolt egy romániai céget, és azon keresztül egy szállodát, ám a vételárat nem hozták nyilvánosságra. Tavaly közadatigénylésben kértük ki az adásvételi szerződést, de a Manevi Zrt. üzleti titokra hivatkozva megtagadta a kiadását. Emiatt panaszt tettünk a NAIH-nál, de a hatóság elfogadta a Manevi érvelését, miszerint a szálloda nem állami, hanem társasági vagyon. Pert indítunk a szerződésért.

Az orosz gáz nagy üzlet. A kereskedelem legismertebb szereplője az éppen 25 éves orosz–magyar cég, a Panrusgáz. A Gazprom és az MVM mellett ennek a cégnek van egy kevésbé ismert bécsi hátterű tulajdonosa is, a Centrex. Utóbbinál nagy változás készül, és már új emberek bukkantak fel. Mi történhet a magyar gázpiacon?